Elindult a második indiai “holdhajó”

2818

Útnak indult India második holdszondája, a Chandrayaan-2, amely egy leszállóegységet és egy robot-holdjárót juttat majd égi kísérőnk felszínére, a tervek szerint szeptemberben.

Július 22-én hétfőn, magyar idő szerint 11:13-kor elindult az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) második holdszondája, a Chandrayaan-2 (“Holdhajó”) a Madrastól mintegy 80 km-re északra levő sriharikota-szigeti Satish Dhawan űrközpontból. A hordozóeszköz India nagy tömegű űreszközök világűrbe juttatására is alkalmas GSLV Mk.3 (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mk.3, konkrétan a Chandrayaan-2 estében ennek GSLV-Mk-III M1 jelölésű változata) hordozórakétája.

Startol a Chandrayaan-2 a shriharikota-i Satish Dhawan űrkikötőből 2019. július 22-én, magyar idő szerint 11:13-kor a GSLV Mk.3 hordozórakétával (kép: ISRO)

Az indiai holdszonda startjára többszöri halasztás után került sor. Legutóbb július 14/15-én éjjelre tűzték ki a startot, de a visszaszámlálást le kellett állítani a hordozórakétában észlelt hiba miatt. A hibát végül kiküszöbölték, és július 22-én elindult a holdszonda. Egyébként a júliusi start tisztelgés a holdutazások úttörői előtt az Apollo-11 repülése és az ember első holdralépésének 50. évfordulója alkalmából.

A Chandrayaan-2 Hold felé vezető útja több pályamódosításból áll, tehát az indítása után nem közvetlenül egy rövid, 2-3 napos út után éri majd el az égitestet, hanem sok, egyre tágabb, elliptikus pályán kerül egyre közelebb égi kísérőnkhöz, majd szeptemberben áll pályára körülötte. A Hold körül pedig egyre szűkülő ellipszispályákon végül egy poláris körpályára áll majd.

A Chandrayaan-2 pályamanőverei a Hold elérésére, majd a Hold körüli poláris körpálya kialakítására (kép: ISRO)

A Chandrayaan-2 a Hold további tanulmányozását folytatja majd egy keringő egység (orbiter), valamint egy felszíni leszállóegység és azzal együtt a felszínre juttatott holdjáró segítségével. Tehát a holdszonda három fő alkotórészből áll: egy 2379 kg tömegű keringő egységből, az 1471 kg tömegű leszállóegységből, valamint a mindössze 27 kg-os Pragyan (szanszkrit “Bölcsesség”) elnevezésű holdjáróból. A leszállóegység Vikram Sarabhai (1919-1971), az indiai űrprogram atyjának nevét viseli. A Chandrayaan-2 alkotórészeit az alábbi ábra mutatja be.

A Chabdrayaan2 űrmisszió három fő alkotórésze: a Pragyan holdautó, a Vikram leszállóegység és a keringőegység (kép: ISRO twitter 2019.07.21.).

A keringő- és a leszállóegységet, valamint a holdjárót gazdag fedélzeti műszerparkkal látták el a Hold tanulmányozására. A keringőegységen nagy felbontású kamera (OHRC), felszíni térképező kamera (TMC-2), lágyröntgen spektrométer (CLASS), napröntgen-monitor (XSM), képalkotó infravörös spektrométer (IIRS), atmoszféra-összetételt meghatározó tömegspektrométer (ChacCE-2), S-sávú szintetikus apertúraradar (DFSAR), rádióban pedig kétfrekvenciás ionoszféra- és atmoszféra-kísérlet (RAMBHA-DFRS) kapott helyet.

A Vikram leszállóegységen helyet kapott egy szeizmométer (ILSA) a holdrengések regisztrálására, egy termoszonda (ChaSTE) a holdfelszín hőtani tulajdonságainak tanulmányozására, a felszínközeli plazma sűrűségének és változásainak mérésére szolgáló Langmuir-szonda (RAMBHA-LP), valamint egy lézertükör (LRA), a Hold, illetve a leszállóegység Földtől való távolságának meghatározására, a Hold fizikai librációjának vizsgálatára.

A Pragyan holdautón van egy sztereoszkópikus kamera, amellyel térbeli (3D) képek készíthetők. A holdjáró útja során a felszín kémiai összetételét is meghatározza. A hatkerekű holdjáró napelemmel üzemel, így csak a holdi nappal idején működik majd, a tervek szerint csak egy holdi nappal időtartamáig, vagyis mintegy 14 földi napig. A Pragyan a tervek szerint mintegy 500 méteres utat fog megtenni, kb. 1 centiméter másodpercenkénti (0,036 km/h, azaz 36 méter óránkénti) sebességgel, közben időnként megállva.

A Chandrayaan-2 leszállóegysége a roverrel a Hold déli sarkvidékén fog majd leszállni a tervek szerint, a holdrajzi déli szélesség 70. fokánál. Az elsődleges leszállóhely az SLS54 kódot viseli, és közelítő holdrajzi koordinátái: déli szélesség 70,9 fok, keleti hosszúság 22,8 fok, a Manzinus-krátertől délre. A tartalék leszállóhely kódja ALS01, közelítő holdrajzi koordinátái: déli szélesség 67,9 fok, nyugati hosszúság 18,5 fok, a Blancanus-krátertől délre és a Moretus-krátertől északnyugatra.

A Chandrayaan-2 két leszállóhelye a holdi déli szélesség 70. foka közelében van: az elsődleges leszállóhely (kékkel jelölt pont jobbra) és a tartalék leszállóhely (kék pont balra) (kép: ISRO)

Fontos és újszerű a második indiai holdszonda programjában, hogy a Chandrayaan-2 előtt még nem volt olyan holdfelszínre leszálló űreszköz (lander vagy rover), ami a Hold valamelyik pólusvidékét tanulmányozta volna.

További érdekesség, hogy amennyiben a Chandrayaan-2 leszállóegysége sikeresen landol majd a Holdon és a holdjárója is működik majd, akkor most szeptemberben egy időben ismét több űreszköz is tevékenykedik majd a Hold felszínén: januártól a Hold tőlünk nem látható, túlsó oldalán tevékenykedő kínai Chang’e-4 (“Holdhercegnő”) Yutu-2 (“Jáde nyúl”) holdjárója is működik, és várhatóan még szeptemberben is működni fog majd. Emlékezetes, hogy hasonló 1970-ben történt a holdkutatás történetében.

Mindenesetre a második indiai holdszonda küldetése módfelett izgalmasnak ígérkezik, és a Hold déli sarkvidékének sikeres kutatása úttörő jelentőségű lehet a Hold megismerésének történetében.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás