India elsõ holdszondája, az Indiai Űrkuatási Szervezet (ISRO) Chandrayaan-1 "holdhajója" az előzetes terveknek megfelelően november 14-én, indiai idő szerint 20:06-kor útjára bocsátotta a 29 kg tömegű próbatestet (MIP) a holdfelszín irányába. 25 perccel később a mini szonda becsapódott a déli pólusvidéken található Shackleton-kráterbe. A célpont megválasztása a feltételezett holdfelszíni vízjég keresése szempontjából jelentős, mert a kb. 19 km átmérőjű Shackleton belsejébe sohasem süt be a Nap, így elvileg ott mindig elegendően alacsony a hőmérséklet a vízjég megmaradásához. Nemrégiben a japán SELENE (Kaguya) holdszonda 10 méter felbontással készült felvételein nyoma sincs a felszíni vízjégnek a Shackleton-kráterben, ez azonban még mindig nem zárja ki teljes biztonsággal a jég létezését. A Chandrayaan-1 mérési eredményeit várhatóan majd csak hosszas elemzés után teszik közzé.
A Chandrayaan-1 mini szondájának felvétele a Shackletonról és holdi környezetéről (kép: ISRO).
Közelkép a Hold felszínéről percekkel a becsapódás előtt (kép: ISRO).
A MIP mini szondának kis pályakorrekciós hajtóműve, valamint három tudományos műszere is volt – a becsapódás előtti percekben a Hold felszínéről egyre közelebbi, egyre részletesebb képek készítésére, a sugárzás mérésére, valamint a felszíntől mért magasság folyamatos mérésére. A most becsapódott egységen pedig egy emlékplakett is volt a Chandrayaan-1 programjában részt vevő űrkutatási szervezetek (NASA, ESA) és országok nevével.
Emlékeztetőül: a holdkutatás történetében a kezdetektől fogva sok űreszköz csapódott már a Hold felszínébe, többségében előre eltervezett módon (például a NASA Ranger-9 holdszondája 1965-ben). Fontos alkalmazás például, hogy az események megfigyeléséből, azaz a becsapódások által kiváltott mesterséges holdrengések regisztrálásából a Hold fizikai tulajdonságaira lehet következtetni. Így mára már több tíz tonnányi űreszköz került a Hold felszínére. Az utóbbi években például a japán Hiten (1993), a NASA Lunar Prospector (1999), az ESA SMART-1 (2006) űrszondáinak törmelékei borítják égi kísérőnk addig háborítatlan felszínét. Jövőre pedig a NASA LCROSS űrkísérleti holdszondája csapódik a Holdba, a tervek szerint szintén a déli pólus közelében.
A Föld a Chandrayaan-1 kamerájával. A kép 70 ezer kilométer távolságból Ausztrália déli részét mutatja 2008. október 29-én (Chandrayaan-1, TMC, ISRO).
Források:
- Chandrayaan – MIP (ISRO)
- A Chandrayaan-1 becsapódó próbatest (MIP) és fedélzeti berendezései (ISRO)
- A Föld a Chandrayaan kamerájával (Chandrayaan, TMC, ISRO)
Kapcsolódó hírek:
- Indiai közelképek a Holdról (Űrvilág, 2008. november 17.)
- Hold körül az indiai űrszonda (Űrvilág, 2008. november 8.)
- Elindult az indiai holdszonda (Űrvilág, 2008. október 22.)
- Elindult az első indiai "holdhajó"
- Nincs felszíni vízjég a Hold déli pólusánál?
- SELENE: új korszak a Hold kutatásában
- Becsapódott a Holdba az európai űrszonda
