Csütörtök esténként Élő csillagászat a Svábhegyi Csillagvizsgálóból!

7383

A járványügyi vészhelyzethez kapcsolódó intézkedések jó két hónappal ezelőtt minden közösségi részvételre számító szolgáltatást, rendezvényt, szakmai összejövetelt lényegében azonnali hatállyal megszüntettek. Nem volt ez másképp a bemutató csillagvizsgálók kapcsán sem, köztük a 2019 végén hivatalosan is megnyitott Svábhegyi Csillagvizsgálóval. Az alábbiakban a svábhegyi csapat reakciójaként megszületett Élő csillagászat Kiss Lászlóval c. heti kísérleti onlájn magazinműsorunkat mutatjuk be, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a csütörtök esténként 20 órakor kezdődő Facebook élő videós program hírét átadhassuk azoknak is, akik a közösségi médiában alig, vagy egyáltalán nem tájékozódnak a friss történésekről.

Pár szóban arról, mit is takar jelenleg a Svábhegyi Csillagvizsgáló elnevezés. Már négy éve, hogy több év előzetes tervezgetés után végre lehetőség nyílt az akkor a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében elindítani a projektet. A cél a normafai csillagászati kutatóhely négy hektáros telephelyén egy nagyközönség számára is látogatható tudománynépszerűsítő intézmény kialakítása volt. A fejlesztésekhez eredetileg az MTA adott kezdőtőkét, formálisan egy csillagászati és földtudományi kutatóképző szaklaboratórium létrehozására, amit aztán kibővítettünk a csillagda saját forrásaival, hogy a kezdeti szerényebb terveket látványosabb fejlesztésekkel váltsuk fel.

A tavalyi év „Tetris-kihívásában” a Svábhegyi Csillagvizsgáló is részt vett. A drónfelvétel madártávlatból mutatja kollégáinkat és optikai segédeszközeinket a kis binokulároktól egészen a 60 cm-es teleszkópig a kupolában.

A Kuli Zoltán csillagdai műszaki vezető által megtervezett és irányított munkálatok eredményeinek lényege: felújítottuk és bemutatásra alkalmassá tettük a legnagyobb kupolánkban a 60 cm-es történelmi tükrös teleszkópunkat Cassegrain-szerelésben, a vele párhuzamosan szerelt 30 cm-es és 25 cm-es refraktorokat, illetve egy 15 cm-es H-alfa naptávcsövet; kialakítottunk egy 40 fő befogadására alkalmas multimédiás előadótermet, illetve az egykori meridiánház teljes felújításával létrehoztunk egy új interaktív bemutató teret, ami tetszőlegesen berendezhető időszakos kiállításokkal. Emellett tereprendezéssel, klasszikus és fedett padok (szaletlik), illetve információs táblák elhelyezésével kialakítottunk nagyobb csoportokat egy időben is kiszolgálni képes bemutató csillagvizsgálói környezetet, mindennek működtetésével pedig megbíztunk egy főleg erre a célra létrehozott nonprofit kft-t.

2019. november elején formálisan is megnyitottunk, nem kis részben amiatt, hogy a gyengébb téli időszakban kitapasztaljuk az új szolgáltatások bevezetésekor óhatatlanul fellépő gyermekbetegségeket, illetve kezeljük ezeket az idén tavaszra várt látogatói roham előtt. Az első három hónapban igen szépen elindultak tevékenységeink, alacsony aktivitású marketing mellett is szépen jöttek a látogatók, nyárra pedig már nagy létszámú csoportos rendezvényekről folytattunk tárgyalásokat. És akkor jött a koronavírus, mindent, de mindent leállítva a szépen felívelő működési fejlődésből.

Miközben a Svábhegyi Csillagvizsgáló néven elindított „interaktív csillagászati élményközpont” stábját és a bedolgozó csillagdai kutatókat, összesen jó tucatnyi fiatal és lelkes munkatársat átmenetileg új feladatokkal kellett ellátni (ez a kutatók esetén könnyű volt, hiszen számukra a fő munkahelyi tevékenység a tudományos kutatás, a ‘svábhegyi’ munkájában való részvétel munkaidőn túli tevékenység volt/lesz számukra), addig azért folyamatosan piszkálta a csőrömet valamilyen onlájn felületre való (átmeneti) átköltözés lehetősége. Főnöki felvetéseimmel szerencsére nyitott kapukat döngettem, mert a stáb magja is pontosan ezen törte a fejét. Pontosan hogyan valósítsuk meg azt a jelmondatot, hogy „ha a látogatók nem jöhetnek a csillagvizsgálóba, akkor a csillagvizsgáló megy a látogatókhoz”?

A legkézenfekvőbb válasz természetesen az interneten közvetített előadások elindítása. Erre itthon hosszú évek óta nagyon szép példákat láthatunk. Az MCSE által működtetett óbudai Polaris Csillagvizsgáló a Csillagászat YouTube-csatornán már előadás-felvételek százait osztotta meg az elmúlt bő másfél évtizedben; a Vega Csillagászati Egyesület virtuális klubösszejövetelei is több mint tíz éve folyamatosan zajlanak. A Tepliczky István nevével fémjelzett Galileo Webcast immáron sok-sok éve közvetít (nem csak) csillagászati előadásokat az ország számos pontjáról. Mivel jelenhetünk meg ebben a színes mezőnyben valami ténylegesen újszerű formátumot nyújtva?

Úgy a lehetőségek latolgatásában, mint a konkrét tervezésben az áttörést a Hubble-űrtávcső 30. születésnapjára szervezett európai esemény hozta el. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kezdeményezett programban 30 európai helyszínen, lényegében egyszerre lepleztünk le egy kimondottan a jubileumi dátumra elkészített HST-fotót. Magyarországról eredetileg három helyszín regisztrált (Pannon Csillagda, Bakonybél; Svábhegyi Csillagvizsgáló és a Jászberényi Városi Könyvtár), ám a vírushelyzetben mindössze mi vállaltuk, hogy 2020. április 24-én kora délután „csinálunk valamit”, aminek keretében bemutatjuk az új fotót mind elektronikusan, mind a nemzetközi futárszolgálattal az esemény előtt pár nappal megkapott 2 m x 3 m-es óriásposzterként.

A Hubble 30 jubileumi fotója az NGC 2020 (balra lent) és NGC 2014 (középen) jelzésű por- és gázfelhőkről a Nagy Magellán-felhőben (NASA/ESA)

Teljesen világos volt számunkra, hogy itt nincs mese, egy élőben közvetített előadás szükséges, amihez elég gyorsan kiválasztottuk a Facebook élő videós platformot, alapvetően a közösségi médiában való közvetlen érintkezés lehetősége miatt. Egy 30 perces előadással készültem, ami után bevállaltam, hogy ott a helyszínen reagálok szóban az élő videóhoz érkező kommentfolyam kérdéseire.

A Hubble 30 közvetítésünk még egészen más technikai beállítással készült, mint a későbbi műsorok. Erre a linkre klikkentve megtekinthető a Facebook-on elmentett teljes videó.

Az esemény sikere minden előzetes várakozásunkat felülmúlta. Noha elég kényelmetlen időpontban tartottunk (pénteken délután 2-kor), a maximális nézőszámunk az élő adás alatt 120 körül volt, a rákövetkező napokban pedig közel hétezer megtekintésig, illetve több mint 14 ezer műsorpercig jutott el a 45 percesre hízott videónk. A fél órás előadás után még 15 percig álltam a kérdezők rohamát, ami jelezte, mennyivel könnyebben megnyílnak az emberek onlájn platformon, mint egy tipikus élő előadáson, ahol nagyon ritkán tapasztalok ekkora nézői aktivitást. Lényegében ott azonnal, a közvetítés vége utáni első öt percben eldöntöttük: ezt folytatnunk kell. A gyakoriságra a hetit, a napra a csütörtököt, a kezdési időpontra az este 8-at elég gyorsan kiválasztottuk és innen eredeztethetjük a jelen sorok írásáig már három részt (és két extra hétvégi élő kiadást) megért sorozatunkat.

Mivel az utóbbi években igen sokat szerepeltem a médiában, ezért a tévés és rádiós tapasztalataim nyomán mindenképpen szerettem volna, ha az egyszerű „beszélő fej, mellette/háttérben prezentáció diái” felépítésű onlájn közvetítésektől többet tudnánk nyújtani. Ennek jegyében a Hubble 30 eseménytől kezdve kísérletezünk az egyszerű és relatíve olcsó technikai megoldások hatékony kombinációjával, a vágási technikákkal, a különböző kép-, videó- és hangforrások egyesítésével. Tartalmi oldalon a kb. fél óra előadás-jellegű bemutató és utána nagyjából ugyanennyi interaktív párbeszéd a nézőkkel adja a műsor gerincét. Az előadásra emlékeztető első fél órát sajátos belső logikával és tagoltsággal építjük fel 3-4 önálló blokkból, a második felében pedig egyelőre még elég képlékeny, hogy hogyan maximalizálhatjuk a kérdések és válaszok pergését, illetve a folyamatosan szinten tartott relevanciát (pl. az előadáshoz nem kapcsolódó kérdések nagyon csapongóvá tehetik a műsor folyamát). A kulcsszó mindenképpen az interaktivitás: legyen strukturált kétoldalú párbeszéd a nézők és az est szakértője között.

Részlet a május 14-i felvételből. A képre klikkentve megtekinthető az egész videó.

A május 14-i estén már 358 fős egyidejű élő nézőszámot sikerült elérnünk, ami kb. éppen össszevethető a nagy presztízsű TedX Danubiás előadásommal 9 évvel ezelőtt az Uránia moziban, ahol 400 ember előtt beszéltem a sötét anyagról és a kozmológiáról, illetve majdnem tízszer annyi néző, mint ahányat a helyszíni előadónkban képesek lennénk befogadni. A három csütörtöki fő műsor mellett két alkalommal szombat délutáni Élő csillagászat Extra bejelentkezést is elkövettem, így már összesen öt videó létezik az archívumunkban. Adásaink az élő változat után mind elérhetők a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán keresztül (Videók pont), így mára már több mint százezer műsorpercet szolgáltattunk sok ezer érdeklődőnek. Egyszerűen vitathatatlan, hogy minimális befektetéssel, a közösségi média aktív használatával korábban elképzelhetetlen egyszerűséggel juthatunk el a tudományunk iránt érdeklődők tömegeihez.

Természetesen ezek a számok még sehol nem járnak egy országos lefedésű média nézőszámaihoz viszonyítva, de nem is cél, hogy úgymond versenyezzünk a nagyokkal. Miként a csillagaszat.hu-t is azért hozta létre a Magyar Csillagászati Egyesület 2005-ben, hogy legyen saját hírközlő felülete a szakszerű és megbízható csillagászati hírek kommunikációjára (és ne a tömegmédiában megjelenő téves anyagok korrekciójával hadakozzunk folyamatosan), úgy az Élő csillagászat és a nyomában kifejlesztés alatt álló további műsorötleteink is arról szólnak, hogy legyen saját tudománykommunikációs csatornánk azokon a médiafelületeken, ahova korábban professzionális felszerelés, stúdiók, nagy létszámú stábok nélkül lehetetlen lett volna bejutni.

Jelenlegi terveink szerint az Élő csillagászat Kiss Lászlóval „első évada” június végéig fog tartani, ami után elemezzük a tapasztalatokat és megfontoljuk, milyen változások szükségesek. Szeretnénk további jól előadó kollégákat becsábítani a műsor házigazdai szerepébe, a témák mellett a kérdezz-felelek szekció is érdekes következtetések levonását teszi majd lehetővé és hát a számok: mennyire sikerül bővíteni a nézői kört? Ez a következő hetekben kiderül és őszintén remélem, hogy a történet hátterét megismerve jelen írás olvasói között is lesznek, akik csütörtök esténként 20 órától a tévé távirányítója helyett a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalára vezető telefont, tabletet, számítógépet veszik kézbe, hogy egy órányi élő csillagászatba bekapcsolódhassanak.

Az Élő csillagászat Kiss Lászlóval nem jöhetett volna létre a Svábhegyi Csillagvizsgáló stábja nélkül, akik közül a műsort segítőket érdemes név szerint felsorolni: Karajos Édua, Kiss Áron, Rózsahegyi Márton és Szabó Norton. Hétről-hétre együtt alakítjuk ki a csütörtök esti produkciót, ami a rengeteg pozitív visszajelzés alapján nagyon jó irányba tett lépésnek látszik. Kezdeményezésünk szépen illeszkedik a volt akadémiai intézeteket felügyelő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudománykommunikációs stratégiai elképzeléseihez is, így elmondhatjuk, hogy a tisztán tudománynépszerűsítő célok mellett sok más szempontból is fontos, amibe belekezdtünk.

Ajánlott oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás