Mégis megismétlődött egy nem ismétlődő rádiókitörés

5407

Egy új felfedezés tovább mélyíti a gyors rádiókitörésekkel, vagyis a galaxisunkon kívülről érkező, ismeretlen eredetű rádiójelekkel kapcsolatos rejtélyeket.

Az ASKAP rádiótávcsőnek több gyors rádiókitörés felfedezését is köszönhetjük. Létezhetnek gyengébb jelek is, amiket nem vett észre? (Forrás: CSIRO/Alex Cherney)

Gyenge, ismétlődő kitöréseket észleltek egy gyors rádiókitörésből, amelyet eddig nem ismétlődő forrásnak tartottak.

Alig több mint egy évtizede fedezték fel az első titokzatos, ezredmásodpercig tartó rádiókitörést, amely a Tejúton túlról érkezett. Azóta nagyjából száz gyors rádiókitörésről szereztünk tudomást, és mindeddig alig néhánynak a forrásgalaxisát is megismertük. Ennek ellenére még mindig nem tudjuk, mi okozza ezeket a jelenségeket, sem azt, hogy mind ugyanabba a kategóriába tartoznak-e.

A gyors rádiókitörések (FRB-k) sokfélék lehetnek, de van egy közös tulajdonságuk: a legtöbb, eddig felfedezett gyors rádiókitörés nem ismétlődő esemény volt. Egy erős kitörés, mindenféle nyom nélkül arra vonatkozóan, hogy korábban is megtörtént-e már, vagy később is be fog-e következni.

Egy ismétlődő FRB helyét sikerült egy távoli, kis tömegű, kis fémtartalmú törpegalaxisban meghatároznunk. Két nem ismétlődő FRB azonban, amelyeknek szintén sikerült meghatározni a helyét, nagy tömegű galaxisokhoz köthető. Vajon ez azt jelenti, hogy az ismétlődő és a nem ismétlődő kitörések két különböző kategóriát alkotnak? Vagy a gyors rádiókitörések ugyanolyan típusú források, és a galaxisaik közti különbség csupán a véletlen műve?

Az FRB 121102 jelzésű gyors rádiókitörésnek sikerült először meghatározni a helyét. (Forrás: Gemini Observatory/AURA/NSF/NRC])

Nemrég Pravir Kumar (Swinburne University of Technology, Australia) és kutatócsoportja újabb elemet rakott a kirakóshoz: egy olyan FRB irányában figyeltek meg halvány, ismétlődő kitöréseket, amelyről eddig azt hittük, nem ismétlődő.

Kumar és munkatársai egy egyszerű elméletet teszteltek: mi van, ha mindegyik gyors rádiókitörés ismétlődik, csak nincsenek elég érzékeny műszereink az észleléshez?

Ebben az esetben a nem ismétlődőnek tartott gyors rádiókitörések valójában ismétlődő források, amelyeknek eddig csak a legintenzívebb kitörését észleltük. A kutatók szerint, ha alaposan megvizsgáljuk egy nem ismétlődő kitörés környezetét, akkor bizonyítékokat találhatunk a forrásból származó egyéb kitörésekre is.

Művészi ábrázolás arról, ahogy az ASKAP rádiótávcső felfedez egy gyors rádiókitörést, amelyet más távcsövek is észlelnek. (Forrás: CSIRO/Andrew Howells)

A kutatók az FRB 171019 jelzésű gyors rádiókitörést választották célpontul, amely az Ausztrál Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP) által végzett legutóbbi felmérés során talált egyik legfényesebb kitörés. Kumar és munkatársai az ASKAP távcsővel, a 64 méteres Parkes rádióteleszkóppal és a 110 méteres Green Bank teleszkóppal végeztek utánkövetéses vizsgálatokat az FRB 171019 jelű gyors rádiókitörés 10×10 ívperces környezetéről.

Bár sem az ASKAP, sem a Parkes adataiban nem találtak további kitöréseket, a Green Bank teleszkóp 820 MHz-es adataiban két halvány kitörést észleltek, amelyek 9 és 20 hónappal követték az eredeti ASKAP-felfedezést. A számított távolságok megegyeznek az FRB 171019-ével, de a két másodlagos kitörés sokkal, körülbelül 590-szer gyengébb az eredetinél.

Az ASKAP, a Parkes és a Green Bank távcsővel az FRB 171019 irányában végzett észlelések időpontjai. A piros körök a megfigyelt kitöréseket jelzik. (Forrás: Kumar et al. 2019)

A felfedezés valószínűsítheti, hogy a látszólag nem ismétlődő gyors rádiókitöréseknek lehetnek gyenge ismétléseik, amelyeket csak érzékenyebb távcsövekkel történő utánkövetés során vehetünk észre. Ezek a megfigyelések újabb lépéssel vihetnek majd közelebb bennünket a rejtélyes jelenségek megismeréséhez.

Az eredményeket közlő tanulmány 2019 decemberében jelent meg a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban.

Forrás: Sky & Telescope

Hozzászólás

hozzászólás