Tökéletes homály – a Cheops exobolygós űrtávcső első felvétele

4818

A január 29-i sikeres nyitás után elkészítette első felvételét az exobolygókutató Cheops-űrtávcső, melynek indításáról készült helyszíni beszámolónkat itt olvashatják. A távcső speciális kialakítású optikája szándékosan defokuszált, a felvétel direkt életlen, így maximalizálva a fotometriai mérések pontosságát. Ezzel kimagasló precizitással tanulmányozza majd az exobolygókat, azaz a más naprendszerekben keringő bolygókat.

A HD 70843 csillag képe a Cheops első felvételén. A tőlünk mintegy 150 fényévnyire található csillag a Rák csillagképben látszik, a képen középen figyelhető meg, halványabb csillagokkal a háttérben. A csillagok különös alakját az űrtávcső optikájának szándékos defokuszálása adja (ESA/Airbus/CHEOPS Mission Consortium)

A kép elkészítésével újabb mérföldkövet teljesítettek a Cheops (Characterising Exoplanet Satellite) tudományos méréseit megelőző tesztfázisában. A kép középpontjában a HD 70843 jelű, sárgásfehér, tőlünk körülbelül 150 fényévnyire található csillag áll. Az űrteleszkóp pályára állításáért felelős csapat azért választotta ki ezt az objektumot, mert fényessége és az égbolton való elhelyezkedése miatt ideális teszt-célpont.

Willy Benz (University of Bern), a Cheops küldetés vezető kutatójának elmondása szerint az első felvételek azért is voltak kritikusak, mert ezekből lehet megállapítani, a teleszkóp optikája épségben átvészelte-e a rakétaindítást. A Cheops távcsöve szándékosan defokuszált képet továbbít a CCD detektorra, így ugyanis minden egyes csillag képe számos pixelen terül szét. A mérés ezzel a módszerrel sokkal kevésbé érzékeny a CCD egyes pixeleinek válaszai közti eltérésekre, valamint a távcső célzására is, a csillag fényességmérése tehát jóval precízebb lesz.

Művészi elképzelés a Cheops-űrtávcsőről, az ESA exobolygós teleszkópjáról, ahogyan a Föld felett kering (ESA / ATG medialab)

Az exobolygók megismeréséhez kritikus a csillagok fényességváltozásának pontos kimérése. A csillag előtt elhaladó bolygó kitakarja a központi égitest fényének egy részét, így a Cheops irányából nézve a csillag kissé elhalványul. Ebből az alig detektálható fényességváltozásból kulcsfontosságú információkat lehet megtudni a bolygóról, köztük az egyik legfontosabb tulajdonságáról, a méretéről. Az elkövetkező hetekben a spanyolországi műveleti központból alapos tesztsorozattal mérik fel a Cheops műszereinek és detektorának állapotát; többek között azt is ellenőrzik majd, hogy a rögzített adatokat megfelelően fel lehet-e dolgozni.

A Cheops küldetésről

2019. december 18-án indult útjára az ESA Cheops űrteleszkópja, mely az első, kifejezetten exobolygókutatásra dedikált európai küldetés. Nem új bolygókat fog keresni, hanem azon többszáz exobolygót vizsgálja, melyek a Szaturnusznál kisebb méretűek, fényes csillagok körül keringenek és létezésüket korábban már megerősítették.

A Cheops teleszkóp összeszerelése és tesztelése a Berni Egyetem speciális tisztaszobájában (University of Bern – T. Beck)

A Cheops egyedi csillagokat fog megfigyelni, a bolygóátvonulás által előidézett fényességváltozásból meghatározva az exobolygó méretét. Ezeket a különösen pontos és precíz értékeket már létező bolygótömeg-mérésekkel összevetve rengeteg exobolygó sűrűsége kiszámítható lesz, melyből pedig következtethetünk az összetételükre és szerkezetükre is. Az exobolygók jellemzése elengedhetetlen a naprendszeren túli csillagrendszerek kialakulásának megértéséhez.

A rutin tudományos műveletek, melynek során a Cheops exobolygó-fedések százait figyeli majd meg, várhatóan április elején fognak kezdődni.

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás