Eredetileg két éves működésre tervezték az 1995. december 2-án felbocsátott Solar and Heliospheric Observatory (SOHO) napkutató szondát, amely jelentősen túlteljesített minden előzetes várakozást.
Minden idők leghosszabb ideig működő napkutató szondája az ESA és a NASA közös missziójában megépült SOHO, amely két évtizede állomásozik a Nap-Föld rendszer L1 Lagrange-pontjának környezetében. Innen, mintegy 1,5 millió km-re bolygónktól a Nap irányába zavartalan kilátás nyílik csillagunkra, melynek már majdnem egy teljes 22 éves mágneses ciklusát végigészlelte a nagyszerű berendezés. Néhány alkatrésze és műszere ugyan már elromlott – 1998 nyarán egy hibás utasítás miatt majdnem végleg elveszett a szonda -, de a tucatnyi tudományos berendezés nagy része még remekül működik. A kommunikációs antenna egyik motorjának 2003-as elromlását is tudták kezelni az üzemeltetők, bár azóta valamivel kevesebb kép készülhet.
Páratlan hosszúságú megfigyelései rengeteg új ismerettel gyarapították tudásunkat a Napról, a magtól egészen a ritka külső légkörig, a nagyközönség azonban az űridőjárás előrejelzésében, a sarki fényeket okozó koronakidobódások megfigyelésében betöltött szerepe miatt ismeri a SOHO-t. A szonda nem tétlenkedett, eddig több mint 20 ezer koronakidobódást észlelt, de sokszor írtunk már arról a több mint 3 ezer üstökösről, melyek felfedezése szintén a SOHO nevéhez fűződik, s amelyek átformálták a Naprendszerbéli törmelékről alkotott elképzeléseinket is. Mi mást kívánhatnánk a SOHO-nak, mint újabb húsz évet a napkutatás szolgálatában.