Az új holdacska alakja szabálytalan, mérete 10 és 20 kilométer között lehet. A Pluto körül 93 ezer kilométer átmérőjű körpályán kering, melynek síkja a feltételezések szerint megegyezik a többi hold pályasíkjával. A felfedezést jegyző kutatócsoport vezetője, Mark Showalter (SETI Institute, Mountain View, California) hasonlata szerint a holdak pályái olyan sort alkotnak, úgy "ágyazódnak" egymásba, mint az orosz matrjoska babák. A csoport szerint rendkívül érdekes, hogy egy ilyen kis égitestnek hogyan lehet ilyen komplex holdrendszere. Az új hold hozzájárulhat ezen kérdés tisztázásához, azaz annak megfejtéséhez, hogy hogyan alakult ki és fejlődött a törpebolygó rendszere. A leginkább elfogadott magyarázat szerint a holdrendszer a Pluto és egy másik nagy Kuiper-övbeli objektum több milliárd évvel ezelőtti ütközésének az eredménye. A felfedezés – a korábbiakhoz hasonlóan – természetesen segíti a 2015-ben a Plutohoz érkező New Horizon szonda rendszeren történő átrepülésének megtervezését is, hiszen a törpebolygót mintegy 50 ezer km/h sebességgel megközelítő űreszközre akár egy pisztolygolyó méretű keringő törmelékdarab is végzetes veszélyt jelenthet. Harold Weaver (Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory) szerint az, hogy ennyi kis hold van a rendszerben, indirekt módon azt jelzi, hogy rengeteg törmeléknek kell a Pluto körül keringenie.
A törpebolygó legnagyobb holdját, a Charon-t 1978-ban fedezték fel földi távcsövekkel készült fotókon. Két további, kisebb hold került a listára 2005-ben, a Nix és a Hydra felfedezéséhez azonban már a Hubble Űrtávcsőre volt szükség, ahogy a negyedik, P4 jelű kísérő 2011-es azonosításához is. Az új, egyelőre S/2012 (134340) 1 ideiglenes jelzéssel ellátott holdacskát (P5) a Hubble WFC3 (Wide Field Camera 3) kamerája által 2012. június 26/27/29-én és 2012. július 7/9-én készített felvételeken detektálták.
A Hubble Űrteleszkóp WFC3 kamerájával 2012. július 7-én készített felvételen zöld kör jelzi az új, P5 jelű Pluto-holdat.
[NASA, ESA, M. Showalter (SETI Institute)]
A New Horizons küldetés után a kutatók a James Webb Űrteleszkóppal tervezik a rendszer további megfigyelését az infravörös tartományban. Az űrtávcső segítségével lehetőség nyílik majd a Pluto-felszín kémiai összetételének meghatározására, illetve a holdak, de sok más Kuiper-övbeli objektum részletes vizsgálatára is.
Forrás:
