Már van színképfelvétel is az új, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett üstökösről. Valóban üstökösről van szó, amely sokban hasonlít a Naprendszer ismert csóvás égi vándoraihoz.
Nagyon érdekes és izgalmas egy, a csillagközi térből érkezett és a Naprendszert gyorsan átszelő kis égitest megfigyelése, főleg annak színképi úton történő tanulmányozása, mert ezáltal a fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele is megismerhetők, ebből pedig képet kaphatunk arról, hogy mennyiben hasonlít és miben tér el egy másik csillag körül kialakult égitest összetétele, és milyen fizikai viszonyok uralkodtak a kialakulásakor.
A már jó két hete felfedezett C/2019 Q4 (Borisov)-üstökösről a világ csillagászati
obszervatóriumaiban egyre több megfigyelés készül, így a legnagyobb távcsövek egyike, a Mauna Kea (Hawaii-szigetek) csúcsán levő 8,1 méteres Gemini North teleszkóp is rögzített felvételeket 2019. szeptember 9-ről 10-re virradó éjszaka. A felvételeket a távcsőre szerelt GMOS (Gemini Multi-Object Spectrograph) műszerrel készítették Andrew Stephens és Peter Michaud (Gemini Observatory), valamint Michal Drahus (Jagelló Egyetem, Krakkó, Lengyelország). A megfigyelések Piotr Guzik és Michael Drahus (Jagelló Egyetem, Krakkó) üstököskutatási programjához kapcsolódnak. A felvételeken egyértelműen kómás üstökös látszik rövid csóvával.
A Gemini és más obszervatóriumok megfigyelései alapján a csillagközi térből
érkezett üstökös kómája és csóvája a magjának jeges anyagából kiszabaduló (szublimáló) gázokból képződött, később pedig majd a porcsóva is megfigyelhető lehet. Ez a kigázosodás hasonló ahhoz, mint amit a Naprendszerben megismert üstökösök mutatnak. A Borisov-üstökös magjának méretére ma még csak becslés van: az 2 és 10 km közötti lehet és valószínűleg elnyújtott alakú. Például a szintén a csillagköz térből érkezett 1I/’Oumumaumu alakjának elnyújtottsága 1:10 arányú lehet. A Borisov-üstökös magjának tulajdonságait későbbi megfigyelésekből ismerhetjük majd meg.
A szeptember 13-ra virradó hajnal előtt megtörtént a Borisov-üstökös első színképi
megfigyelése is. Az IAC (Istitutio Astrofisica Canarias) Naprendszerkutató Csoportjának tagjai, León Miquel Serra-Ricart, Javier Licandro, valamint a Madridi Egyetem kutatói, Carlos és Raûl de Fuente-Marcos a 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC) műszerével rögzítették az üstökös színképét. Ez az első spektroszkópiai megfigyelés erről a csillagközi látogatóról.
A Borisov-üstökös első színképi megfigyelése szerint a spektruma nagyon hasonlít a
Naprendszer egyszerű felépítésű, D színképtípusú kisbolygóinak színképére. Javier Licandro és kutatótársai azt a következtetést vonták le, hogy ez a csillagközi eredetű üstökös olyan csillag körül keletkezett, ahol a kialakulási folyamatok (fizikai és kémiai viszonyok) nagyon hasonlóak voltak az ősi Naprendszer fizikai folyamataihoz és kémiai összetételéhez.
Egyébként a C/2019 Q4 (Borisov)-üstökös pályaelemeit folyamatosan pontosítják az egyre szaporodó megfigyeléseknek köszönhetően. A NASA JPL legújabb pályaadatai szerint a hiperbolikus pálya excentricitása 3,67, ami a legnagyobb az eddig ismert üstökösök között. Napközelben 2019. december 6,83 világidőkor lesz, mintegy 2,07 CsE-re központi csillagunktól. A Borisov-üstökös pályája síkja 43,4 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával.
Érdekesség az is, hogy Carlos és Raoûl de Fuente-Marcos számításai szerint az üstökös mintegy ötvenezer éve érte el a Nap tömegvonzása által uralt térrész határát, ami lényegében az Oort-felhő külső pereme, és a Napra vonatkoztatott szökési sebesség mintegy 500-szorosával lépett be a Naprendszerbe, vagyis nem meglepő, hogy erősen hiperbolikus pályán szeli át Naprendszerünket.
Merre kereshető fel látszó égi útja során az új csillagközi eredetű üstökös? Az előrejelzések szerint legalább 20-25 cm-es távcsővel fotózható csak, mert halvány lesz még napközelben is. Augusztus 30-án, a felfedezésekor a Lynx (Hiúz) csillagképben tartózkodott, majd szeptember 2-án átkerült a Cancer (Rák) csillagképbe. Szeptember 29-től a Leo (Oroszlán) csillagképben folytatja égi útját, és deklinációja egyre csökken. November 4-től már a Sextans (Szextáns) csillagképben található, majd ismét visszatér a Leo-ba november 22-ig, majd 23-tól a Crater (Serleg) csillagképben kereshető fel, és ott lesz a perihéliuma idején is ez év december 6/7 körül. December 19-től már a Hydra (Északi Vizikígyó) csillagképben -25 fokos deklináció körül lesz, ez az északi félteke megfigyelői számára már nehezen elérhető égterület. Egy üstökös fényesség-előrejelzései egyébként több bizonytalanságot is rejtenek, nem is beszélve egy ismeretlen viselkedésű csillagközi látogatóról. Azonban a színképi tulajdonságai, kémiai összetétele alapján feltételezhetjük, hogy a naprendszerbeli üstökösökhöz hasonlóan fog viselkedni, és a ma előrejelzett mintegy 15 magnitúdó fényességet el is éri majd a napközelsége idején, így akkor nagyobb amatőr távcsövekkel, elektronikus képrögzítő technikákkal (CCD, digitális fényképezőgép) is megörökíthető lesz.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
- Gemini Observatory Captures Multicolor Image of First-ever Interstellar Comet (2019.09.13.)
- The Gran Telescopio Canarias (GTC) obtains the visible spectrum of C/2019 Q4 (Borisov), the first confirmed interstellar comet (IAC, 2019.09.14.9)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Gemini Observatory
- Gemini Multi Object Spectrograph (GMOS)
- Observatorio del Roque de los Muchachos (IAC)
- Gran Telescopio Canarias (GTC)
- Megvan a második csillagközi térből érkezett égitest! (MCSE hír, 2019.09.13.)
