Megvan a második, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett égitest, ezúttal egyértelműen egy üstökös, amely a korábbi, hiperbolapályán mozgó objektumoknál is nagyobb mértékben elnyúlt pályán közeledik az idén decemberi napközelsége felé. Az előzetes becslések szerint egy több kilométer méretű kis égitestről lehet szó.
Már majdnem két éve annak, hogy az amerikai Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System) égboltfelmérő program teleszkópjával felfedezték a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett első kis égitestet, az 1I/’Oumuamuát. Erről a szakma mindmáig vitatkozik, hogy kisbolygó vagy üstökös, mert ugyan semmilyen kigázosodást nem lehetett észlelni, vannak érvek, amelyek szerint egy aktivitás nélküli üstökösmag volt. (‘Oumuamua jelentése egyébként hawaii polinéz nyelven: „Messziről érkezett első hírhozó hírnök”.) Ez az objektum csak átsuhant a Naprendszeren, de utána kiderült, hogy ismerünk egy kisbolygót is retrográd pályán a Jupiter pályája közelében, amely a csillagközi térből érkezett, és azóta ott kering, „meghonosodott” a bolygórendszerünkben. Ez a (514107) 2015 BZ509 jelzésű kisbolygó. Kisebb égitestek, meteoroidok is érkeznek a Naprendszerbe a csillagközi térből, ezek egyike a Föld légkörében tűzgömb-jelenséget okozva fejezte be pályafutását 2014. január 8-án.
Most rábukkantunk a csillagközi térből érkezett második látogatóra, ami ezúttal egyértelműen üstökös. Gennagyij Boriszov ukrán amatőr csillagász 2019. augusztus 30-án a Krími Asztrofizikai Obszervatórium (CrAO, Naucsnij, Krím-félsziget, Oroszország) MARGO-Naucsnij megfigyelőállomásán felfedezett egy halvány üstököst. Megfigyeléseit a saját építésű tükrös távcsöveivel végezi, elsődlegesen üstökösöket keres, illetve figyel meg. Most egy 65 cm-es, igen fényerős, az expozíciós idők szempontjából „gyors” műszert használt, és CCD-vel készítette a felvételeket.
Felfedezésekor az üstökös a Lynx (Hiúz) csillagképben tartózkodott, becsült látszó fényessége 18,6 magnitúdó körül volt, és kis kiterjedésű diffúz „gombócnak” mutatkozott a felvételeken. Ideiglenes jelölése „gb11234” volt, de a pálya meghatározása után az üstökös jelleget is figyelembe véve a C/2019 Q4 (Borisov) elnevezést kapta. Tekintettel a pályájára, ami egyértelműen intersztelláris eredetére utal, „2I/Borisov” lehet majd a végleges elnevezése.
A pályája meghatározása után kiderült, hogy a felfedezés időpontjában az üstökös mintegy 3,02 CSE-re volt a Naptól, 3,75 CSE-re a Földtől, és a napközelsége felé közeledő pályaszakaszon sikerült rábukkanni, ami a további követése, megfigyelése szempontjából igen fontos. Az ‘Oumuamua-t annak perihéliuma után sikerült csak felfedezni, ráadásul nagyon gyorsan távolodott tőlünk is és a Naptól is, így csak kevés megfigyelésre volt esélyünk. Most azonban nagyon izgalmas és új eredményeket adna a Borisov-üstökös színképének megfigyelése, amiből kiderülhetne, hogy mennyiben hasonlít a Naprendszer üstököseinek anyagához vagy tér el attól a csillagközi látogató összetétele.
A NASA JPL pályaadatai szerint a C/2019 Q4 (Borisov) 2019. december 7-én lesz napközelben, 2,04 CSE-re központi csillagunktól, a Mars pályája és a fő aszteroida-v belső széle között. Pályája az eddig ismert, hiperbolapályán mozgó üstökösökéhez képest a legnagyobb excentricitású: 3,52, még az ‘Oumuamua hiperbolapályájának 1,18 értékénél is sokkal nagyobb, ami a kométa csillagközi eredetére utal. A pálya síkja 43,7 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával.
Érdemes összehasonlítani a hiperbolikus pályák maradéksebességeinek nagyságát: az ‘Oumuamua esetében ez 26,33 km/s, a most felfedezett C/2019 Q4 (Borisov) üstökösre 30,7 km/s, ami minden eddigi hiperbolikus üstökösre vonatkozó értéknél jóval nagyobb. Összehasonlításként: egy nem csillagközi üstökösnek, a C/2010 X1 (Elenin) jelűnek 2,96 km/s a sebessége 200 CSE naptávolságban. Ekkora sebesség mellett a C/2019 Q4 (Borisov) nem marad a Naprendszerben, csak átszáguld bolygórendszerünkön, viszonylag gyorsan átszelve azt.
Az eddigi, nagyon előzetes becslés szerint az üstökös magja legalább 10 kilométer átmérőjű lehet, de a későbbi fotometriai megfigyelések ezt az értéket pontosíthatják, és az is kiderülhet, hogy egy elnyúlt alakú testről van szó.
Tehát nagyon izgalmas hetek, hónapok elé nézünk az újabb csillagközi látogató megfigyelési eredményeit, illetve az eredetére vonatkozó modelleket, elképzeléseket illetően.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
- MPEC 2019-R106 : COMET C/2019 Q4 (Borisov) (2019 September 11 20: 0 UT)
- Is Another Interstellar Visitor Headed Our Way? (Sky and Telescope online, September 11, 2019)
- C/2019 O4 (Borisov) (Cloudy Nights, September 11, 2019, #676222)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- A csillagközi térből érkezhetett a tűzgömböt létrehozó kis égitest (MCSE hír, 2019.04.18.)
- Felfedezték az első naprendszerbéli kisbolygót, amely csillagközi látogató is lehet (MCSE hír, 2018.06.19.)
- GYORSHÍR: Felfedezték az első csillagközi kisbolygót (MCSE hír: 2017.10.26.)
