Mennyire tiszta egy üstökös?

628

2005. július 4-én a NASA Deep Impact szondájának egysége becsapódott
a Tempel 1-üstökösbe. A kutatók ezzel a kísérlettel is a Naprendszerben
fellelhető legősibb anyagot kutatták, mivel az elméletek szerint az
üstökösmagok valamelyest megváltozott külső rétegei alatt 4,5 milliárd
éve változatlan jég – és por található – amely a legközelebb áll a
Naprendszerünk születéskori állapotához.

A becsapódás során
kidobódott anyagot Carey Lisse (University of Maryland) kutatócsoportja
az infravörös tartományban működő Spitzer űrteleszkóppal vizsgálta. Az
eredmények meglepőek: a Science című folyóiratban megjelent közleményük
szerint a törmelékben karbonátok és agyag jelenléte volt kimutatható –
két olyan anyagfajta, amelyek a Földön általában folyékony víz
jelenlétében képződnek. Bár az üstökösök is nagy mennyiségben
tartalmaznak vizet, esetükben ez nem óceánokat és folyókat jelent.
Ehelyett talajvízre, illetve vízgőzre kell gondolni, amely a múltban a
belső részeken átszivárogva, elpusztíthatta vagy megváltoztathatta a
magba bezárt anyagot.

Ugyanakkor jelenleg a Tempel 1 az egyetlen
ismert üstökös, melynél karbonátokra és agyagra utaló jeleket
észleltek. 2004-ben a NASA Stardust szondája a Wild 2-üstökös mellett
elhaladtában pormintát gyűjtött, amit 2006 januárjában
visszahozott a Földre. A minták elemzése alapján mind ez idáig a Wild 2
teljességgel ősi összetételűnek tűnik.

 

Balra a Tempel 1, jobbra a Wild 2 üstökösök magja (Forrás: NASA/JPL) 

Számos
kutató szerint meglepő a karbonátok és agyagok jelenlétének
felfedezése. Egyesek számára az eddig egyszerű összetételűnek gondolt
üstökösök ezáltal érdekesebbekké válnak, ugyanakkor az új eredmény is jelentheti,
hogy egy ősi emlék, amelyet az üstökösmagokban megőrzöttnek véltek,
esetleg elveszett.


két üstökös összetételében hasonló, azonban jelentősek az eltérések
is. Szemben a Wild 2-vel, a Tempel 1 becsapódási kráterekkel
tarkított, ami esetleg a karbonátok és agyagok forrása lehet a kutatók
feltevései szerint. A Deep Impact ugyanis éppen két becsapódási kráter
között érte el a felszínt. Lehetséges, hogy ezen a területen egy ősi
becsapódás hatására vízgőz jött létre, amely képes volt megváltoztatni
az anyagösszetételt, így a kidobott anyag nem volt teljesen ősi.
Ugyanakkor Lisse és csoportja emlékeztet rá, hogy bár a planetáris
geológiában jelenleg elfogadott nézet szerint folyékony vízre van
szükség a karbonátok és agyagok keletkezéséhez, de nem a víz az
egyetlen anyag, ami szerepet játszhat kialakulásukban. Az elmúlt évben
Alice Toppani (Lawrence Livermore National Laboratory) és csoportja
felfedezték, hogy karbonátok képződhetnek gázból is, folyékony víz
jelenléte nélkül. Más kutatók pedig kimutatták, hogy néhány fajta
ásványból hőkezelés hatására agyag képződik – megint csak víz nélkül.
Ezen átalakulások vizsgálatára azonban még számos, alacsony
hőmérsékleten és kis nyomáson elvégzett kísérlet szükséges.

Forrás:  SkyTonight.com, 2006.08.04

Hozzászólás

hozzászólás