50 évvel ezelőtt történt: az Apollo-8 a Hold körül

1893

50 évvel ezelőtt, 1968 karácsonyán a világtörténelemben először emberek repülték körül a Holdat a NASA holdprogramja keretében útnak indított Apollo-8 űrhajó fedélzetén.

Florida, Kennedy Űrközpont 39-A indítóállás, 1968. december 21. 12:51:00 UTC: az Apollo holdprogram fontos állomásához érkezett. Három űrhajóssal a fedélzetén elindult a Hold felé az Apollo-8 űrhajó. Frank Frederick Borman (sz. 1928) parancsnok, James (Jim) Arthur Lovell (sz. 1928), a parancsnoki modul pilótája (holdkompot nem vittek erre az útra) és William Alison Anders (sz. 1933) másodpilóta, mint annak idején Kolumbusz és társai, elindultak az ismeretlen és veszélyes útra.

Az Apollo-8 indítása 1968. december 21-én Cape Canaveralról (akkor Cape Kennedy) (kép: NASA, KSC).

Az alábbi kép az Apollo-8 asztronautáit és repülési tartalékként kijelölt űrhajósait mutatja. A tartalék legénység: Neil Alden Armstrong (1930-2012), a későbbi Apollo-11 parancsnoka, Edwin Eugene Aldrin Jr. (sz. 1930), valamint Fred Wallace Haise Jr. (sz. 1933).

Az Apollo-8 elsődleges és tartalék legénysége. A repülést megvalósító elsődleges személyzet (felső sor balról jobbra): Frank Borman, James (Jim) Lovell, William (Bill) Anders, a tartalék csapat (alsó sor balról jobbra): Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Fred Haise (kép: NASA).

Idei hír, hogy az Apollo-8 fél évszázaddal ezelőtti világtörténelmi jelentőségű útjának emlékére a NASA és a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) addig névtelen két holdkráternek is nevet adott, amelyek az emlékezetes földkelte fotón láthatók.

Az Apollo-8 űrhajóról William Anders által 1968. december 24-én készített fotón (AS08-14-2383) a Föld látszik a Hold horizontja felett, ezt örökítik meg a “8 Homeward” (“Apollo-8 hazatérés”, a biztonságos hazaútra) és az “Anders Earthrise” (“Anders földfelkeltéje”) kráterek (kép: NASA, IAU, October 5, 2018).

Ezek a Hold tőlünk nem látható oldalán a mintegy 12,5 km átmérőjű “8 Homeward” (korábban Ganskiy M, közelítő holdrajzi koordinátái: déli szélesség 12,0 fok, keleti hosszúság 97,1 fok) és a 40,1 km átmérőjű “Anders’ Earthrise” (korábban Pasteur T, közelítő déli szélesség 11,6 fok, keleti hosszúság 100,1 fok) kráterek.

Az Apollo-8 50 évvel ezelőtti útjára emlékezve a Hold túlsó oldalán elnevezett két holdkráter: “8 Homeward” és “Anders’ Earthrise”, amelyek William Anders híres “földfelkelte a Holdon” fotóján láthatók (kép: NASA, IAU).

Az Apollo-8 útján próbálták ki először emberes űrutazás keretében a Saturn V hordozórakétát és a parancsnoki modult, valamint több egyéb eszközt is, azaz az űrhajósok mintegy “berepülő pilótaként” dolgoztak. Ez kockázatos vállalkozás volt, de az idő nagyon sürgetett, mert a szovjet-amerikai űrverseny eseményei felpörögtek, különös tekintettel az első emberes holdutazás elsőségére. Végül is az Apollo-8 útja 1968. december 21. és 27. között rendben megtörtént, tízszer megkerülték a Holdat, a küldetés sikerrel zárult. Az Apollo-8 úttörő vállalkozásában az addig hosszú úton még nem tesztelt Saturn V rakéta komplexum kifogástalanul és biztonságosan működött csakúgy, mint a későbbi Apollo expedíciók során. Az amerikai űrprogram hordozórakétáinak kifejlesztésében alapvető szerepet játszott a második világháború végén Németországból az Egyesült Államokba áttelepített Wernher von Braun (1912-1977) és az általa vezetett, egyedülálló tapasztalatokkal rendelkező szakemberekből álló csapat. Von Braun önmagában is oroszlánrészt vállalt a Saturn és az azt megelőző hordozórakéták, különösen pedig a Saturn V megalkotásában, továbbá pedig a NASA Marshall Űrközpontja első igazgatójaként a holdprogramban is 1960 és 1970 között. Amerikai szakemberek véleménye szerint az Egyesült Államok von Braun csapata nélkül csak jelentős késéssel tudott volna embert küldeni a Holdra.

A John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) elnök által meghirdetett amerikai holdporgram kezdeti időszakában – az elnök 1963-ban bekövetkezett tragikus haláláig, rendszeresen követte a program megvalósulásának eseményeit. Az alábbi képen Kennedy elnöknek Wernher von Braun a Saturn hordozórakéta kifejlesztésének egyik állomását mutatja be Cape Canaveralon 1963-ban.

Wernher von Braun (balra) és Kennedy elnök (jobbra) a Saturn hordozórakéta kifejlesztését tekintik meg, jelképesen a program céljára, a Holdra mutatva. A látogatás 1963. november 16-án történt (kép: NASA, JFK Library).

Az Apollo-programról további hasznos és részletes ismereteket kaphatunk Dancsó Béla: Holdséta – A holdraszállás története (Novella Kiadó, 2004) könyvéből. Általában az űrkutatás történetéről Almár Iván, Both Előd és Horváth András: Űrtan (SH atlasz, Springer Hungarica, 1996), illetve Horváth András, Szabó Attila: Űrkorszak (Erken, Budapest, 2008) könyve adhat további tájékozódást, beleértve a holdexpedíciók történetét is. Antonin Rükl „A Hold atlasza” (Geobook Hungary Kiadó, 2012) újonnan kiadott, immáron magyar nyelvű változata pedig a holdi területek azonosítását, távcsővel történő felkeresését segíti. Ezek és más csillagászati, űrkutatási témájú könyvek egyébként hasznos karácsonyi ajándékok is lehetnek. Természetesen a magyar csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztő irodalom régebbi és újabb könyvei, folyóirat cikkei és internetes oldalai (pl. Űrvilág és MCSE hírportálok) is további érdekes olvasmányok.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.olódó internetes oldalak:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Karácsony 45 évvel ezelőtt: emberek a Hold körül (MCSE hírek, 2013.12.21.)

Negyvenöt év (Űrvilág, 2013.12.21.)

Negyven évvel ezelőtt keringett ember először a Hold körül (2008.12.08.)

Utazás a Hold körül (2. rész): A Saturn V rakéta (Űrvilág, 2003.12.21.)

Utazás a Hold körül: 35 éve startolt az Apollo-8 (1. rész) (Űrvilág, 2003.12.20.)

Lunar crater named in honor of Apollo 8 (IAU, 5 October 2018)

Kennedy elnök látogatása Cape Canaveralon (JFK Library)

 

Hozzászólás

hozzászólás