Minden tárgynak, bolygónak vagy embernek, aki az űrben utazik, számolnia kell a Nap káros sugárzásával – a Hold saját hegeivel bizonyítja ezt.
A NASA ARTEMIS programjának adatai segítségével a kutatók megfejtették, hogy a napszél és a Hold kérgének mágneses terei hogyan alakítják ki együtt égi kísérőnk jellegzetes, sötét-világos örvényekre emlékeztető mintázatait.
A Nap által kibocsátott folyamatos részecskeáramot és sugárzást napszélnek nevezzük. A napszél eléri Naprendszerünk bolygóit, holdjait és egyéb égitestjeit, kitöltve azt a hélioszférának nevezett buborékot, amely a Pluto pályáján túlra nyúlik. Itt, a Földön nagyrészt védve vagyunk a napszél káros hatásaitól: mivel a napszél mágneses tulajdonságú, a Föld természetes mágneses tere eltéríti a napszél részecskéit bolygónk körül, így azoknak csak kis része jut el a Föld légkörébe.
A Földtől eltérően a Holdnak nincs globális mágneses tere. A holdfelszínen lévő mágneses sziklák azonban kis, lokalizált mágneses foltokat hoznak létre, amelyek száz métertől több száz kilométeres nagyságig terjedhetnek. Ha jobban megismerjük őket, olyan információkhoz juthatunk, amelyek segíthetnek megvédeni a Holdra érkező űrhajósokat a káros sugárzás hatásaitól. A mágnesestér-buborékok önmagukban nem elég nagyok ahhoz, hogy megvédjék az embert ebben az ellenséges környezetben, de a tanulmányozásuk által olyan technológiákat fejleszthetünk ki, amelyek megóvhatják a jövő felfedezőit.
„Egyes régiók mágneses tere úgy működik lokálisan, mint egy mágneses napvédő krém.” – mondta Andrew Poppe, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. Poppe a Hold felszínének mágneses tereit vizsgálja a NASA ARTEMIS programjának adatai, valamint a holdi mágneses környezet szimulációinak segítségével.
A kis mágneses „naptej-buborékok” is képesek eltéríteni a napszél részecskéit, de jóval csekélyebb mértékben, mint a Föld mágneses tere. Bár az űrhajósokat nem védenék meg a sugárzástól, alapvető hatással vannak a Hold megjelenésére. Az apró mágneses ernyők páncélként óvják a Napból áradó részecskéktől a Hold felszínét alkotó anyagot, az úgynevezett regolitot. A Hold felé száguldó részecskéket a mágneses buborékok eltérítik a körülöttük lévő területekre, ahol a regolittal létrejövő kémiai reakciók hatására elsötétül a felszín. Így jönnek létre azok a sötétebb és világosabb foltok, amelyeket még a Földről is látunk. Ez a felfedezés segít egy kicsit jobban megérteni égi szomszédunkat, amelyet a NASA a következő évtizedben készül újra meglátogatni.
Forrás: NASA Mission Reveals Origins of Moon’s ‘Sunburn’
A beillesztett videót a NASA Goddard Űrközpontja készítette.
