Új Hubble-képek a jeges óriásokról

9110

Naprendszerünk külső bolygóinak rutinvizsgálata során a NASA Hubble-űrteleszkópja egy új sötét foltot fedezett fel a Neptunuszon, és új felvételeket készített az Uránusz északi sarkköri régióján cirkáló viharról.

Az Uránusz (balra) és a Neptunusz (jobbra) a Hubble felvételén. Forrás: NASA, ESA, A. Simon (NASA Goddard Space Flight Center), and M.H. Wong and A. Hsu (University of California, Berkeley)

A jeges óriásokról utoljára a Voyager-2 űrszonda készített közeli képeket az 1980-as években, de a Hubble évente egyszer újabb felvételeket készít róluk. A Földhöz hasonlóan az Uránuszon és a Neptunuszon is vannak évszakok, amelyeknek látható nyomaik vannak a légkörben. Az óriásbolygókon azonban nem néhány hónapig tartanak az évszakok, hanem több évtizedig.

A Hubble 2018. novemberi felvétele az Uránuszról. Forrás: NASA, ESA, A. Simon (NASA Goddard Space Flight Center), and M.H. Wong and A. Hsu (University of California, Berkeley)

A Hubble legújabb Uránusz-felvételén egy hatalmas, fényes, viharos felhőréteg látszik az északi sarkon. A csupán néhány éve felfedezett jelenséget a kutatók szerint az Uránusz erősen megdőlt forgástengelye okozza. A Naprendszer többi bolygójával ellentétben az Uránusz szinte teljesen az oldalára van dőlve, emiatt a Nap egész nyáron az északi sarkot süti. A poláris sapkát valószínűleg a légköri áramlás szezonális változásai hozzák létre. A bolygó most ér a nyári évszak közepéhez, és a pólussapka régiója egyre feltűnőbb lesz.

A sarki vihar szélének közelében egy hatalmas, tömör metánjég-felhő látszik, amely néha annyira kifényesedik, hogy amatőrcsillagászok fotóin is megfigyelhető.

 

A Hubble 2018. őszi felvétele a Neptunuszról. Forrás: NASA, ESA, A. Simon (NASA Goddard Space Flight Center), and M.H. Wong and A. Hsu (University of California, Berkeley)

A Neptunuszról készített legújabb felvétel felső részén, középen egy sötét vihar, egy anticiklon látszik. A jelenség nagyjából 11 ezer kilométer széles. Hasonlót már a Voyager-2 is látott a bolygón, 1993 óta pedig ez a negyedik rejtélyes, sötét örvény, amit a Hubble talált. A Kaliforniai Egyetem hallgatója, Andrew Hsu tanulmányozta a sötét foltokat, és megállapította, hogy négy-hat évenként jelennek meg különböző szélességeken, és körülbelül két év elteltével tűnnek el.

A sötét folttól jobbra fényes fehér felhőpár látszik. Az ehhez hasonló fényes felhők akkor alakulnak ki, amikor a légköri gázok a sötét vihar fölé áramlanak, és a metángáz kristályokká fagy. A hosszú, keskeny felhő a sötét folt bal oldalán egy átmeneti képződmény, nem része a viharrendszernek.

A felvételeket a Hubble OPAL (Outer Planet Atmospheres Legacy) programja keretében készítették, amelynek célja a külső bolygók hosszú távú nyomon követése. A képekről további információkat a NASA honlapján olvashatunk.

Forrás: Hubble Sets Its Sights on the Ice Giants, Sky & Telescope

Hozzászólás

hozzászólás