Holdfogyatkozások ciklikussága

1610

A kérdés megválaszolásához először tekintsünk egy képzeletbeli naprendszert, benne a Föld-Hold pároshoz hasonló bolygóval és holddal. Ebben a rendszerben keringjen a hold a bolygó körül ugyanabban a síkban, mint amiben a bolygó kering napja körül.

Könnyű belátni, hogy ebben az esetben minden teliholdkor holdfogyatkozás következik be, hiszen a bolygó árnyéka minden alkalommal eléri a holdját.

A mi esetünkben nem ez a helyzet. A Hold pályasíkja mintegy 5 fokkal hajlik a Föld keringésénak síkjához, így Holdunk időként "alatta", időként pedig "felette" halad el a Föld által vetett árnyékkúpnak – ezért nincs minden teliholdkor holdfogyatkozás, illetve újholdkor napfogyatkozás. A Hold pályája mintegy 18 év 11 napos periódussal maga is körbefordul a Föld körül. Fogyatkozások csak akkor jöhetnek létre, amikor a holdpálya azon pontjai, ahol kísérőnk átlépi a Föld keringési síkját (az ún. csomópontok), egybeesnek a Föld-Nap iránnyal, és maga a Hold is éppen ezen pontok környékén tartózkodik. (Természetesen előfordulnak részleges fogyatkozások, ilyenkor a Hold csak a közelébe jut az említett képzeletbeli egyenesnek.) Fentiek miatt maguk a fogyatkozások tehát követik a holdpálya körbefordulásából adódó ciklikusságot, amelyet Szárosz-ciklus néven ismerünk (l. bővebben ezen a honlapon).

A bekövetkező fogyatkozások közül azonban nem figyelhető meg mindegyik egy adott földrajzi helyről, hiszen előfordulhat, hogy a fogyatkozási idején az adott helyről szemlélve a Hold éppen a látóhatár alatt tartózkodik.

Hozzászólás

hozzászólás