Ősi exobolygók nyomait találták meg fehér törpék légkörében

3185

Formabontó új technikával keresik az exobolygókat – fehér törpék légkörét vizsgálják az egykori bolygók törmelékei után kutatva. A módszer első eredményeit taglaló tanulmány a Nature Astronomy nemzetközi tudományos lapban fog megjelenni.

A Naprendszerünkön kívüli bolygók, azaz exobolygók felkutatásának van egy igen jelentős határa: csak olyan bolygókat tudunk megtalálni, amik éppen most léteznek. Az Univerzumunk azonban már több, mint 13 milliárd éves, ezen elképesztően hosszú idő alatt pedig bolygórendszerek generációi születtek meg és tűntek el; de talán nem végleg.

Az új kutatási módszerrel fehér törpecsillagok légkörében kutatnak exobolygók maradványai után. (kép forrása: University of Warwich / Mark A. Garlick)

Amikor a csillagok életük végéhez érnek, általában sajnos a körülöttük keringő bolygókat is megsemmisítik. Ez különösen igaz a legnagyobb tömegű csillagokra, melyek szupernóvaként végzik, a bolygóikat eltörölve az Univerzum színéről. Még a kisebb tömegű bolygók sincsenek azonban biztonságban (gondoljunk akár arra, mi vár ránk kb. 4,5 milliárd év múlva); általánosságban nézve nem túl jó hír egy bolygóra nézve, ha a központi csillaga élete végéhez ér.

Az új kutatás eredményei alapján viszont úgy tűnik, mégsem teljesen tűnnek el a bolygórendszer nyomai a galaktikus térképről. Ha a bolygók (vagy legalább a magjaik egy része) túlélik a folyamatot, akkor később össze-össze ütközhetnek. Ez általában nem történik meg a stabil bolygórendszerekben, de a csillag halála miatt bármi lehetséges (gravitációs szempontból legalábbis).

Ezeknek a bolygóknak egy része a szóródások következtében a csillag visszamaradt magja felé, azaz a fehér törpecsillag felé indulhat. A fehér törpe szinte tisztán szénből és oxigénből áll, melyet egy sűrű, de vékony hidrogénből, héliumból álló héj vesz körül. Az extrém gravitációs vonzása miatt bármi, ami túl közel kerül hozzá, darabokra fog szakadni; az anyaga pedig a felszínre hullva elkeveredik a hidrogénnel és a héliummal.

A szétszakított objektum elemei (például lítium vagy kalcium) ezután maguk is képesek fényt kibocsátani, így spektroszkópiai úton kimutathatóvá válnak. A legtöbb fehér törpe azonban annyira forró, hogy ezeket a vonalakat elnyomja a saját fényének ereje. A Gaia küldetésben több tucat öreg, hűvösebb fehér törpét térképeztek fel, melyeknek a légkörében viszont már ki tudták mutatni a hajdanán szétszakított bolygóik nyomait.

A kutatásban sok olyan feldúsított elemet találtak, melyeket a saját Naprendszerünkből is ismerünk. Ez alapján úgy tűnik, hogy a mienkhez hasonló bolygórendszerek már nagyon, nagyon hosszú ideje léteznek az Univerzumban.

Forrás: Universe Today

Hozzászólás

hozzászólás