A téli égbolt egyik látványossága a khi-h Persei, vagyis a Perseus-ikerhalmaz. Érdekesség, hogy a szabad szemmel is látható nyílthalmazoknak 1603-as Uranometriájában Bayer adott olyan típusú jelölést, amelyel egyébként csillagokat, nem pedig kiterjedt objektumokat illetett.
Simon-Zsók Anett, Homoródfürdő
A páros nyílthalmaz NGC-katalógusszáma NGC 869 és 884. Már egészen kis távcsővel is igen látványos a két nyílhalmaz, persze csak közepes nagyításokkal érdemes nyomukba eredni, hogy egyetlen látómezőben szemlélhessük őket. Mindegyik nagyjából 200-200 csillagot foglal magába, távolságuk 7000 fényév. Szabad szemmel természetesen csak fényszennyezéstől és erős holdfénytől mentes éjszakákon láthatók igazán jól.
Az ikerhalmaz égi szomszédságában bukkanunk két nagy kiterjedésű emissziós ködre, az NGC 1805-re (Szív-köd) és a képen fölötte elhelyezkedő IC 1848-ra (Lélek-köd). A Szív-köd alakja önmagáért beszél, de hogy a Lélek-köd hasonlít-e bármilyen lélekre, egyáltalán „a léleknek” hogyan kell kinéznie, jó kérdés, amelynek megválaszolása a mélyég-objektumok nehezen áttekinthető becenevezéktanába vezet.
Az NGC 1805 távolsága kb. 7500 fényév, az IC 1848-é is hasonló, tehát nagyjából a Perseus-ikerhalmaz távolságában helyezkednek el. A két ködösség vizuálisan is észlelhető, de fotografikusan sokkal látványosabbak. Simon-Zsók Anett felvétele 2020. augusztus 23-án készült Sigma teleobjektívvel, Canon 1100D fényképezőgéppel, 35×60 s expozíciós idővel.
A mai jeles napon tehát bevásárolhatunk az égi ajándékboltban Szív- és Lélek-ködből, de az Ikerhalmaz drágaköveiből is válogathatuk…
Szöveg: Mzs
