Mint néhány hónapja beszámoltunk róla, az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope – EHT) Együttműködés kutatócsoportja készített elsőként felvételt egy fekete lyukról 2019 tavaszán. Ezt a teljesítményt ismerték most el a 2020-as elméleti fizikai Breakthrough-díj odaítélésével. A kimagasló tudományos eredmény eléréséhez egy, az egész Földet átszövő, nyolc különálló felszíni rádiótávcsőből felépülő hálózat összehangolt működésére volt szükség. Ezek közül kettő, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) és az Atacama Pathfinder Experiment (APEX) az Európai Déli Obszervatórium (ESO) partnerségével jött létre, illetve működik. A díjazottak között az ESO három jelenlegi vagy volt kutatója is szerepel.
Az ALMA és APEX rádiótávcsövek chilei elhelyezkedése kulcsfontosságú volt az áttörő eredmény elérését lehetővé tevő, minden korábbit meghaladóan nagy felbontás eléréséhez. Az ALMA antennáinak hatalmas összesített átmérője révén ez a tagműszer messze az EHT legérzékenyebb egysége, így közreműködése alapvető fontosságú volt a sikerhez. Csak az ALMA révén az EHT érzékenysége a tízszeresére növekedett.
A Breakthrough Alapítvány és annak támogató alapítói, Szergej Brin, Priscilla Chan és Mark Zuckerberg, Ma Huateng, Jurij és Julia Milner, valamint Anne Wojcicki 2019. szeptember 5-én jelentették be a 2020-as díj nyerteseit. A kutatócsoport képviseletében a tudományos együttműködés vezetője, Shep Doeleman, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics munkatársa fogja a díjat átvenni a 2019. november 3-án tartandó ünnepélyes eseményen. A díjjal járó 3 millió dolláros pénzjutalmat egyenlő arányban fogják elosztani az EHT Együttműködés által 2019. április 10-én megjelentetett hat tudományos cikk 347 társszerzője között.
A díjat elnyerők között van Neil Phillips, az ALMA műszerszakértője, az ESO munkatársa, Rubén Herrero-Illana, ESO ösztöndíjas az ALMA-nál, valamint Hugo Messias, aki egészen a közelmúltig szintén ESO ösztöndíjas volt az ALMA-nál.
Az EHT 2019. április 10-én publikált, és azonnal világszerte közismertté vált felvételén a Messier 87, a közeli Virgo-halmaz nagy tömegű galaxisának központi fekete lyuka látható. Ez a fekete lyuk a Földtől 55 millió fényévre helyezkedik el, tömege pedig 6,5 milliárdszorosa a Napénak.
Forrás: ESO
