Rekorder óriástávcsövet adnak át a Kanári-szigeteken

550

Négyszáz esztendővel azután, hogy Galielo Galilei az elsők között fordította az ég felé saját készítésű műszerét, ismét egy újabb teleszkóp veheti át a világ legnagyobb távcsöve címet – július 24-én avatják fel ünnepélyesen a Gran Telescopio Canarias (GTC) műszert. Az eseményen a projektben egyedüli amerikai intézetként részt vevő University of Florida tisztségviselői és csillagászai mellett mintegy 500 csillagász, újságíró és egyéb fontos személyiség vesz majd részt. A ceremónián maga I. János Károly király és Szófia királyné elnököl majd.

Az új műszer La Palma szigetének egy 2400 méter tengerszint feletti magasságban levő hegycsúcsán kapott helyet. A 10,4 méter átmérőjű tükör felülete mintegy 6 négyzetméterrel haladja meg az eddigi csúcstartó, 10 méteres Keck-tükrök felületét. Maga a tükör 36 darab hatszögletű szegmensből áll, amelyek együttesen az eddig elkészített legnagyobb, és egyben legpontosabban megmunkált felületet formálják. A szegmensek megfelelő helyzetben tartásáról igen kifinomult vezérlőrendszer gondoskodik, amely a rendkívüli pontosságú érzékelők adataira támaszkodva a tükörfelületeket még a távcső mozgatása közben is a megfelelő helyzetben tartja, mintha egyetlen egybefüggő, hatalmas felületet alkotnának.

 

Nagylátószögű felvétel a készülő GTC-ről (Forrás: H. Raab)

A távcső a gondos tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően nemcsak hogy az eddigi műszereknél több fény összegyűjtésére képes, de a remények szerint az objektumokról élesebb képet is alkot elődeinél. Az összegyűjtött fény vizsgálatára természetesen kifinomult detektorokra is szükség van, amelyek közül az első műszert már meg is tervezték és építették a University of Florida szakemberei. A körülbelül egy autó motorjának megfelelő méretű CanariCam a tervek szerint jövőre áll majd üzembe. A kamera az infravörös fény tartományában működik, amely ideális az éppen születő csillagok és bolygók által kibocsátott sugárzás vizsgálatára. Hasonlóképpen megfelelő a látható fénynek a por- és gázfelhőkben való elnyelődése után kibocsátott hősugárzás elemzésére. Az éppen születő csillagok és bolygók kutatása mellett a teleszkóp az Univerzum korai szakaszának vizsgálatában is fontos szerepet játszik majd. A műszer a jelenleg is működő infravörös kamerák közül két képességével is kiemelkedik. Egyrészt alkalmas a fény polarizációs síkjának közvetlen meghatározására, illetve koronagráfként képes „kitakarni” a fényes központi csillagokat, amely révén a csillagokhoz viszonylag közeli, roppant halvány bolygók észlelése is lehetővé válhat.

A kamera és a távcső képességei révén lehetőség nyílik a csillag- és bolygókeletkezés során a mágneses terek szerepének vizsgálatára, illetve további, Naprendszeren kívüli bolygók felfedezésére, amelyek között esetleg már lakható égitest is előfordulhat.

Forrás: Astronomy.com, 2009. július 13.

Hozzászólás

hozzászólás