Galaxisunk egykor csak úgy ontotta az új csillagokat

5573

Csendes, középkorú galaxisunk fiatalabb korában igazi petárdahuszár volt – ez derült ki a legújabb kutatásokból, amelyek szerint néhány milliárd évvel ezelőtt tízszer annyi csillag jött létre benne, mint napjainkban.

A Tejútrendszer egy nyugodt galaxis. Évente nagyjából egy naptömegnyi új csillag születik benne, míg a csillagontó galaxisokban több százszor vagy több ezerszer ennyi csillag keletkezik. Az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának segítségével most betekintést nyerhetünk galaxisunk múltjába. Kiderült, hogy néhány milliárd évvel ezelőtt valamilyen esemény valóságos tűzijátékot indított el a Tejútrendszerben.

A Tejútrendszer és kísérőgalaxisai a Gaia égboltfelmérő programjának közel 1,7 milliárd csillagra kiterjedő mérései alapján összeállított képen. (Forrás: Gaia Data Processing and Analysis Consortium (DPAC) / A. Moitinho / A. F. Silva / M. Barros / C. Barata (Univ. of Lisbon, Portugal) / H. Savietto (Fork Research, Portugal))

A Gaia küldetés körülbelül egy évvel ezelőtt közzétett katalógusa galaxisunk több mint egymilliárd csillagának távolság- és mozgásadatait tartalmazza. Roger Mor (Barcelonai Egyetem) és munkatársai ezt a lenyűgöző adathalmazt felhasználva néhány kifinomult számítógépes algoritmus segítségével ástak le a Tejútrendszer múltjába. Eredményeiket az Astronomy & Astrophysics folyóirat tette közzé.

A kutatók kiválasztották 2,9 millió csillag látszólagos fényességét, színét és távolságát a Gaia katalógusból, az adatokat betáplálták egy szimulációba, amely rekonstruálta a kezdeti csillagtömegeket, vagyis megállapította, mennyi kis tömegű csillag alakult ki a hatalmas társaikhoz képest, illetve hogyan oszlanak el ezek az égitestek a galaxisunkban.

A keletkezés körülményeinek megismerésével, a csillagok jelenlegi helyzetének birtokában a szimuláció képes felfedni a galaxisban végbement csillagkeletkezés történetét. Érdekes eredmény született: úgy tízmilliárd évvel ezelőtt galaxisunk hatalmas iramban termelte az új csillagokat, majd a következő ötmilliárd év során fokozatosan egyre kevesebbet. Korábbi kutatások során arra jutottak, hogy a Tejútrendszer több mint tízmilliárd éve elnyelt egy Kis Magellán-felhő méretű galaxist, a Gaia-Enceladust. Ez az egyesülés kiválthatott egy nagyfokú csillagképződést.

Aztán ötmilliárd évvel ezelőtt, vagy talán még korábban egy újabb esemény okozhatott tömeges csillagszületést, melynek hatására körülbelül négymilliárd éven át alakultak ki folyamatosan, nagy számban új csillagok. A kutatók szerint a Tejútrendszer közben újra ütközött: ezúttal egy gázokban gazdag kísérőgalaxisával. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért tartott sokáig ez az aktív időszak, amelynek a csúcsa 1-2 milliárd évvel a kezdete után volt. Akkor nagyjából tízszer annyi csillag keletkezett adott idő alatt, mint ma. Végül a galaxis annyi csillagot termelt ki, hogy benépesítette velük vékony korongjának felét. Más szóval, galaxisunk ez utóbbi összeolvadás nélkül ma sokkal kisebbnek látszana.

Ez a látható tartományban készült képösszeállítás a Magellán-felhőket mutatja a Tejútrendszer korongja mellett. (Forrás: Axel Mellinger / Central Michigan University)

Galaxisunkban azóta egyre kevesebb csillag születik. A szimuláció a ma ismert Tejútrendszerrel zárul, amelyben évente csupán egy naptömegnyi új csillag keletkezik.

A kozmológiai szimulációk alátámasztják a közelmúltbeli ütközés lehetőségét, mivel azt mutatják, hogy a Tejútrendszer-szerű galaxisok nagy valószínűséggel keresztülmentek ilyen baleseteken az elmúlt tízmilliárd évben. Jó hír azok számára, akik jobban bíznak a megfigyelésekben, hogy egyre több tanulmány szerint 2-3 milliárd évvel ezelőtt egy hirtelen csillagszületési hullám indult el.

Ha a Tejút valóban elnyelte néhány milliárd éve az egyik kísérőgalaxisát, akkor legalább egy dolog biztos: az éjszakai égbolt más lenne a nagy találkozás nélkül.

Forrás : Sky & Telescope

 

Hozzászólás

hozzászólás