Színpompás égi tájkép

3663

Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések teljes pompájában mutatják az RCW 38 katalógusjelű csillaghalmazt.

Az Európai Déli Csillagvizsgáló által közzétett új felvétel az RCW 38 jelű csillaghalmazt mutatja, ahogyan azt az ESO Chilében található VLT távcsőegyüttesén működő HAWK-I infravörös képalkotó rendszer látta. Az infravörös hullámhossz-tartományban érzékeny HAWK-I képes az RCW 38-hoz hasonló, por által részben takart csillaghalmazok vizsgálatára, semmi máshoz nem fogható látványt nyújtva a benne formálódó csillagokról. A halmaz több száz fiatal, forró, nagy tömegű csillagot tartalmaz, a távolsága pedig kb. 5500 fényév a Vela (Vitorla) csillagkép irányában.

Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések teljes pompájában mutatják az RCW 38 katalógusjelű csillaghalmazt. A felvétel a HAWK-I kamera GRAAL adaptív optikai rendszerének tesztelése során készült. Rendkívüli részletességgel tárja elénk az RCW 38-at és a halmazt övező fényesen ragyogó gázfelhőket a fiatal csillaggyülekezet sziporkázó magját átszövő sötét porkacsokkal együtt. (ESO/K. Muzic)

Az RCW 38 központi része fényes, kékes területként azonosítható, amelyet számos nagyon fiatal csillag, illetve még a kialakulás állapotában lévő protocsillag népesít be. Az éppen csak megszületett csillagok intenzív sugárzása készteti ragyogó fénylésre a környező gázt. Ezzel éles kontrasztot alkotnak a kozmikus por területen átkígyózó áramai, amelyek a vörös és a narancssárga szelíden sötét árnyalataiban parázslanak. Éppen a kontraszt az, ami létrehozza a látványos képet – egy igazi égi műalkotást.

Az optikai hullámhosszakon a területről korábban készült felvételek feltűnően különböző képet mutatnak – sokkal kevesebb csillag látható rajtuk, mivel a por és a gáz akadályozza a szabad rálátást a halmazra. Az infravörös tartományban végzett megfigyelések azonban lehetővé teszik, hogy átnézhessünk a sugárzást az optikai tartományban blokkoló poron, és egészen a csillaghalmaz szívéig hatoljunk.

A HAWK-I a VLT 4. távcsőegységén (Yepun) működik, és a közeli infravörös tartományban érzékeny. Tudományos programja sokrétű, beletartozik például a közeli galaxisok vagy a nagy gázködök, de egyedi csillagok és exobolygók fényképezése is. A GRAAL adaptív optikai modul segíti a HAWK-I-t a látványos felvételek készítésében. A modul négy, égre szegeződő, mesterséges referenciacsillagokat létrehozó lézernyalábot használ a légkör zavaró hatásának csökkentését, és így a kép élességének növelését szolgáló technológiához.

A kép a HAWK-I és a GRAAL tudományos célokra való alkalmasságának tesztelését szolgáló észleléssorozat részeként készült. Ezek a tesztek szerves részét alkotják az új VLT-műszerek üzembe helyezési folyamatának: olyan jellemző tudományos megfigyelésekről van szó, amelyek ellenőrzik és egyben be is mutatják az új műszer képességeit.

Forrás: eso1823hu – Képrovat

Hozzászólás

hozzászólás