Amerikai kutatók a 64 méter átmérőjű, ausztrál Parkes rádiótávcsövet használva először tanulmányozták alaposan a Tejútrendszer külső, halónak nevezett térrészében lévő, óriási gázfelhőket. A Galaxisunk korongját gömbszimmetrikusan körbevevő tartomány csillagokban kevésbé gazdag, mint a korong; jórészt csillagközi gáz, valamint – az egyelőre ismeretlen összetételű – sötét anyag alkotja.
A halóban lévő, óriási gázfelhők (melyek elérhetik a 700 naptömeget, átlagos átmérőjük pedig 200 fényév) a galaktikus korong forgásával szinkronban, attól 400 – 10 000 fényév távolságban keringenek (vannak jóval gyorsabb mozgású felhők is – ezek az ún. HVC, vagyis High Velocity Clouds, Nagy Sebességű Felhők osztályába tartoznak). A. Ford (University of Michigan, USA) és munkatársai 650 felhőt tanulmányoztak, melyekről kiderült, hogy eloszlásuk egyáltalán nem egyenletes: egyes régiókban háromszor annyi hidrogénfelhőt figyeltek meg, mint máshol – ráadásul ezeken helyeken az egyes felhők sűrűsége mintegy kétszer nagyobb, mint társaiké.
Hatalmas gázfelhők a Galaxis korongja felett a Parkes rádiótávcső felvételén (A. Ford (U. Michigan), N. McClure-Griffiths (CSIRO Astronomy and Space Science)).
Úgy tűnik, hogy a halóban lévő gázfelhők elhelyezkedése korábbi csillagkeletkezési régiókhoz köthető. Az egyes régiók nagytömegű csillagai néhány millió év alatt felhasználják üzemanyagukat, s végül szupernóvaként felrobbannak. A robbanás következményeként rendkívül nagy sebességgel (több ezer km/s) táguló gázbuborékok jönnek létre, amik egy kiterjedt térrészben felkavarják a környező gázanyagot. A gáz a halo koronghoz közeli tartományába fújódik ki, s ebből jönnek létre az ott megfigyelhető hidrogénfelhők. A szuper-buborékok kialakulása és halóba jutása lassan zajlik – hasonlóan a pezsgőben lévő buborékok lassú felszínre emelkedéséhez.
A halo-gázfelhők további érdekes tulajdonsága, hogy egy idő után "visszahullhatnak" a korongra, magyarázva ezzel az ott lévő csillagközi anyag más vizsgálatok alapján kimutatott, folyamatos pótlódását.
Forrás: ScienceDaily, 2010.05.28.
