Titokzatos üzenet egy idegen civilizációtól – vagy mégsem?

4029

Mégsem földönkívüliektől érkezett az a rádiójel, amit 2019-ben egy ausztráliai teleszkóppal a Naphoz legközelebbi csillag irányából érzékeltek. A Nature Astronomy lapban publikált két tanulmány (1,2) szerint ember alkotta eszköz okozhatta a rádióinterferenciát, valószínűleg a Föld felszínéről. A zavart a Breakthrough Listen program keretein belül detektálták (ez egy ambiciózus, privát finanszírozású 100 millió dolláros SETI projekt a földönkívüli intelligens élet felkutatására), és elég érdekes volt ahhoz, hogy közel egy éven át kutatták az eredetét. Ez volt az első alkalom, hogy a Breakthrough Listen ilyen részletes keresést robbantott ki, a megszerzett tapasztalatokra támaszkodva pedig a jövőben könnyebben tudják majd azonosítani az észleléseket.

Jason Wright csillagász szerint (Pennsylvania State University) roppant fontosak az ilyen eredmények is, ugyanis rajtuk keresztül megtanulják, hogyan bizonyítsák be egy jelről, hogy földönkívüli eredetű vagy emberi. A Breakthrough Listen 2016 óta működik a világ számos teleszkópjának bevonásával, lehetséges idegen civilizációk sugározta jelek után kutatva. A programban több millió ismeretlen eredetű rádiójelet fogtak már, melyekből közel mindegyikről be tudták bizonyítani, hogy földi eredetű rádióinterferenciáról van szó (ezt okozhatja pl. mobiltelefon torony vagy egy repülő radarja is).

A 2019-es jel azonban más volt. A délkelet-ausztráliai 64 méteres Parkes Murriyang rádióteleszkóppal fogták be a Proxima Centauri irányából – ez a Naphoz legközelebbi, 4,2 fényév távolságra található csillag). A Proxima Centauri egyébként is kiemelten fontos célpontja a SETI kutatásoknak és nem csak a közelsége miatt. Legalább két bolygó kering körülötte a lakhatósági zónában, azaz elméletileg lehet a felszínükön folyékony víz, ami az általunk ismert élethez elengedhetetlen. A Breakthrough Listen program társprogramja a Breakthrough Starshot, amiben aprócska űrszondákat küldenénk a Proxima Centauri bolygóihoz.

A 64 méteres Parkes Murriyang teleszkóp is részt vesz a földön kívüli civilizációk keresésével foglalkozó SETI programban. (Forrás: CSIRO / A. Cherney)

A titokzatos rádiójelet Shane Smith, a Hillsdale Collage hallgatója vette észre, mikor a Breakthrough Listen programban dolgozott gyakornok kutatóként. Smith az április és május közötti 6 mérési nap során összegyűjtött adatokat vizsgálta át. A teleszkóp 26 órán keresztül kémlelte a Proxima Centauri területét, nem kifejezetten idegenek után kutatva, hanem a csillag felszínén látható csillagkitöréseket figyelve (az ilyen csillagkitörések ugyanis csökkenthetik a közeli bolygók lakhatóságának esélyeit).

Az adatok közt több mint 4 millió jelet fogtak a csillag környezetéből, Smith viszont felfigyelt egy 982 MHz körüli adatra, amely úgy tűnt, hogy a csillagból érkezett és kb. 5 órán át tartott. Smith elmondása szerint habár nagyon örült, hogy sikerült egy minden kritériumnak megfelelő jelre bukkannia, szkeptikus maradt, úgy gondolta léteznie kell valamilyen egyszerű magyarázatnak. Az eredményeket a kutatócsoport tagjaival megvitatva a legtöbben valamilyen rádióinterferenciára gondoltak, ami a megfelelő hozzáállás; fontos szkeptikusnak maradni.

A BLC1 névre keresztelt jel (Breakthrough Listen candidate 1) volt az első olyan, amely a program összes kezdeti tesztjén átment és ki tudtak zárni minden nyilvánvaló interferenciaforrást. Egy idő után így kialakult, a ,,mi lenne, ha …” érzés a csapat tagjaiban is. A titokzatos jel forrásának megmagyarázásához rengeteg lehetséges eshetőséget vizsgáltak meg, a nem nyilvántartott műholdaktól kezdve a földkutató űreszközökig. Ausztráliában a 982 MHz-es sáv a repülők számára van fenntartva, viszont egyetlen gépet sem találtak, ami az adott időben (ráadásul 5 órán keresztül) sugározhatta volna a jelet.

2020 novemberében, valamint idén januárban és áprilisban is ismét a Proxima Centauri felé irányították a Parkes távcsövet a jel újabb detektálásának reményében, de nem jártak sikerrel. Idővel pedig az eredeti BLC1 jelhez roppant hasonlóakat találtak a mérési adataikban, de más és más frekvenciákon. Ezeket a jeleket az automata analízis során egyből kizárták, mint földi eredetű zavarokat. További vizsgálatokkal derítették ki, hogy a BLC1 és a hozzá hasonló jelek egy ismeretlen forrásból származó interferencia során léptek fel. A jelek modulálódtak, összekeveredtek (ahogyan például egy elektromos gitár erősítője tudja módosítani a gitár hangját), amitől pedig nehézzé vált a BLC1 azonosítása.

A Proxima Centauri csillag körül keringő Proxima b bolygó fantáziarajza. Az Alpha Centauri AB kettőscsillag a képen az exobolygó és a központi csillaga között látható. A Proxima b körülbelül 1,3-szer nagyobb tömegű a Földnél. (Forrás: ESO / M. Kornmesser)

Mivel a jel nem jelent meg sem a 2020-as, sem a 2021-es megfigyelésekben, így származhatott valamilyen meghibásodott elektromos eszközből, amit azóta lekapcsoltak vagy megjavítottak. A kutatócsoport úgy véli, hogy elég közel lehetett a Parkes távcsőhöz, talán néhány száz kilométerre. A jel frekvenciájának viselkedése az olcsó kristály oszcillátorokra jellemző, amilyeneket például számítógépekben, telefonokban és rádiókban is gyakran használnak.

Jelenleg számítógépes tanuló algoritmussal dolgoznak a zavaró eszköz frekvenciájának felkutatásán, amivel sikerülne megtalálni az eredeti forrást. Az egyik még mindig fennálló kérdés, hogy vajon miért csak akkor lehetett észlelni a jelet, mikor a távcső a Proxima Centauri felé mutatott; de ez lehet egy szerencsétlen egybeesés miatt is. A rádióinterferencia már korábban is borsot tört a csillagászati kutatások orra alá, mint például mikor a Parkes teleszkóppal észlelt rádiójelekről később kiderült, hogy az ebédjüket melegítő emberek mikrohullámú sütőiből származott. A híres Wow! jel, amelyet 1977-ben egy Ohio-ban levő rádiótávcsővel észleltek, egy olyan erőteljes radarjel volt, hogy a megfigyelő kutató a kinyomtatott észlelés margójára a ,,Wow!” feliratot írta. A jel forrását viszont sosem sikerült megfejteni.

Az idegen civilizációk keresésének technológiája azóta rengeteget fejlődött. Rengeteg csoport feltételezte, hogyha olyan jelet fognak, ami csak a forrás irányába mérve jelenik meg, akkor ennyi, kész, lehet pezsgőt bontani. A technológia fejlődésével azonban a detektált jelek feldolgozásának is változnia kell, ez pedig a BLC1 felfedezésééig nem történt meg. A megjelent tanulmányok egyikében egy részletes ellenőrző listát is publikáltak, melynek segítségével el lehet dönteni, hogy az észlelt titokzatos jel valóban földönkívüliektől származik-e vagy sem. A világegyetemtől egy szénakazalt kaptunk, amiben nagyon szeretnénk tűt találni – ehhez pedig tudnunk kell, hogy amit találtunk, az valóban egy tű-e.

Forrás: Nature

Hozzászólás

hozzászólás