Ma is látható a másfél ezer éve felrobbant szupernóva maradványa

5056

Kínai csillagászok kapcsolatot találtak egy szupernóva-maradvány és egy 1600 éve észlelt rejtélyes vendégcsillag között. Ping Zhou, az Amszterdami Egyetem munkatársa, és kutatócsoportja az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban 2018. szeptember 20-án publikálta a tanulmányt, amely szerint a G7.7-3.7 jelű halvány szupernóva-maradvány az ókori kínai csillagászok által észlelt szupernóva, az SN 386 maradványa lehet.

Az új kutatások arra engednek következtetni, hogy egy szupernóva-maradvány, a G7.7-3.7 talán egy olyan robbanásból származhat, amelyet kínai csillagászok Krisztus után 386-ban katalogizáltak.

A Rák-köd az egyik leghíresebb szupernóva-maradvány. A robbanást 1054-ben észlelték. Forrás: ESO

A szupernóvák a világegyetem tűzijátékai – robbannak, fényesek és gyönyörűek. A nagy tömegű csillagok életük végén látványos, a saját galaxisuk teljes fényességével vetekedő fénypontként jelennek meg az égen, majd porból és gázokból álló felhőt, úgynevezett szupernóva-maradványt hagynak maguk után. A látványos felhőkben mind a robbanás, mind a csillag tulajdonságai felfedezhetők. A szupernóva-maradványok beazonosítása, a szupernóva-észlelésekhez való kapcsolása segíthet megértenünk a csillagok fejlődését, és a maradványok belsejében megfigyelhető neutroncsillagok és fekete lyukak kialakulását.

A csillagászok már kétezer éve figyelik fénypontok váratlan felfényesedését és eltűnését az égbolton. Ma úgy gondolják, hogy ezek jelentős része szupernóva volt. A Rák-köd például egy 1054-ben észlelt szupernóva maradványa. Több későbbi égi eseményt is feljegyeztek világszerte, az időszámításunk szerinti első évezredből azonban csupán egy írásos lista maradt fenn: egy ókori kínai katalógus, amely az elmúlt kétezer év 20 vendégcsillagát tartalmazza.

Az SN 386 első említése a Szung su című történeti műben található. A feljegyzés szerint a fényes csillag nagyjából három hónapon keresztül látszott a Nan-Dou (Déli Merítő) csillagképben. A Nan-Dou egy hat csillagból álló ókori kínai csillagkép a Nyilasban. Éppen itt található a G7.7-3-7 szupernóva-maradvány is.

A Szung su kínai történeti mű említi először az SN 386 jelzésű vendégcsillagot a Nyilasban. A megfigyelés piros vonallal jelölve. Forrás: G. Li (National Astronomical Observatory of China) / National Library of China

Nem a G7.7-3.7 az egyetlen szupernóva-maradvány, amelynek helyzete egybeesik ókori szupernóva-észlelésekkel. Két éve azonban a másik szupernóva-maradványról (G11.2-0.3), amely szintén a Nan-Dou-ban található, kiderült, hogy szupernóvája a vizuális tartományban 16 magnitúdós fényelnyelés miatt szabad szemmel nem is volt látható. Ezután holland és kínai csillagászok kerestek más lehetséges jelölteket.

Fantáziarajz az XMM-Newton műholdról, az Európai Űrügynökség röntgenteleszkópjáról. Forrás: D. Ducros / ESA

Az XMM-Newton európai röntgencsillagászati műhold 2005 és 2012 között a G7.7-3.7-ről mért adatai alapján a kutatók megbecsülték, hogy a szupernóva-maradvány kora egybeesik-e az Kr.u. 386-ban észlelt szupernóvával. A szupernóva-maradványról kiderült egyebek mellett az is, hogy fénye alacsony elnyelődést mutat, vagyis a fény nagy része eléri a Földet anélkül, hogy elnyelődne út közben a csillagközi gázfelhőkben. Ez azt jelenti, hogy az eredeti szupernóva szabad szemmel is látható lehetett. Ez az egyetlen ismert szupernóva-maradvány a Nan-Dou környezetében, ami megfelel a feltételeknek.

Az SN 386 csak pár hónapon át volt látható, sokkal rövidebb ideig, mint a többi történelmi szupernóva. A rövid láthatóság, a szupernóva-maradvány helyzete és az elnyelődéssel kapcsolatos információk alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a szupernóva a ritkább, SN II-P típusú, egy kis energiájú robbanás eredménye.

A módszer, amellyel a szupernóva-maradvány korát meghatározták, csak egy néhány száz éves tartományt ad meg. Egy másik módszer összehasonlító megfigyelésekkel állapítja meg a tágulási rátát, de ahhoz több évtizednyi mérés szükséges. Rövidtávon részletes röntgenmérésekkel lehet pontosítani a szupernóva-maradvány korát – mondta a tanulmány vezető szerzője, Ping Zhou. A kutató munkatársaival további megfigyeléseket tervez, nemcsak a kormeghatározás miatt, hanem a robbanás és a felrobbant csillag megismeréséhez is. Zhou és csapata alig várja, hogy más történelmi szupernóva maradványait is megvizsgálhassák, és további kapcsolatokat találjanak a modern és az ókori megfigyelések között.

Forrás: Sky & Telescope

Hozzászólás

hozzászólás