Égi gyöngyszem a Serleg csillagképben

6213

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph 2 (FORS2) nevű műszer a maga teljes pompájában örökítette meg a kozmosz fekete bársonya előtt fényesen ragyogó NGC 3981 katalógusjelű spirálgalaxist.

A FORS2 a VLT távcsőegyüttes Unit 1 (Antu) távcsövén teljesít szolgálatot Chilében, az ESO Paranal Obszervatóriumában. A VLT négy távcsőtagján működő tudományos műszerek seregéből a FORS2 rendkívüli sokoldalúságával emelkedik ki. A csillagászati műszereknek ez a „svájci bicskája” számtalan fajta égitestet tud megörökíteni sok különböző módszerrel. Így például az alábbihoz hasonló csodaszép képek is készíthetőek vele.

Az ESO VLT távcsövén működő FORS2 műszer az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) programjának keretében készítette ezt a felvételt az NGC 3981 jelű spirálgalaxisról 2018 májusában. Forrás: ESO.

A FORS2 érzékeny szeme előtt nem maradhatnak rejtve az NGC 3981 hatalmas porsávok és csillagkeletkezési régiók által átszőtt spirálkarjai, valamint a forró, fiatal csillagokból álló feltűnő korong sem. A galaxis lapjával fordul felénk, ami látni engedi a galaxis fényes központi régióját, ahol rendkívül energikus folyamatok zajlanak egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében. A térbeli irányultság miatt szintén kitűnően megfigyelhető a galaxis spirálkarjainak szerkezete, melyek némelyike messzire kinyúlik a galaxisból, feltehetően egy másik galaxis korábbi szoros megközelítésekor fellépő gravitációs árapályhatás következményeként.

Az NGC 3981-nek természetesen számos galaktikus szomszédja van. A Földtől hozzávetőleg 65 millió fényévre lévő, a Serleg (Crater) csillagkép irányában látszó égitest az NGC 4038 csoport tagja, amihez a jól ismert Csáp-galaxisok is tartoznak. A csoport a nagyobb Crater-felhő része, ami maga is csak egy darabkája a saját galaxisunkat is magába foglaló gigászi Virgo-szuperhalmaznak.

A képen nem az NGC 3981 az egyetlen érdekes objektum. Az előtérben néhány egyedi csillag is látható a saját Tejútrendszerünkből, továbbá egy, az égboltot szelő kóbor kisbolygó halvány nyoma is rákerült a fénykép felső részére. Ez a bizonyos kisbolygó akaratlanul is szemlélteti a csillagászati fényképek készítésének menetét. Ehhez három felvétel készült egymás után kék, zöld és vörös színekben, amit az aszteroida színes nyoma tesz nyilvánvalóvá.

A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) programjának keretében készült 2018 májusában. Ennek a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász számára elérhetővé teszi.

Forrás: ESO

Hozzászólás

hozzászólás