Napfogyatkozás 2005. október 3-án

A napfogyatkozások kialakulása

Napfogyatkozás
akkor jön létre, amikor Holdunk a Föld, és a Nap közé kerül, és a Hold
árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva, csak az
árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen
látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és
400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész
napkorongot eltakarhatja.

Részleges napfogyatkozás
akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el.
Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer
széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a nagyobb és
világosabb szürke kört a Földön. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az
egész napkorongot eltakarja. Ez a részleges fogyatkozásnál sokkal
kisebb területről látható, ez a mellékelt ábrán a világosabb szürke
korong centrumában lévő kisebb, sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km
átmérőjű, ez a totalitás sávja. A teljes fogyatkozás onnan nézve is
legfeljebb csak 7,5 percig látható.

A teljes napfogyatkozás az
egyik legszebb természeti jelenség: időtartama alatt a táj és az égbolt
sötétebb lesz, feltűnnek a bolygók és a legfényesebb csillagok,
valamint a Nap külső légköre: a napkorona is. A napfogyatkozásoknak sem
a Földre, sem a rajta élő emberekre nincs hatása – eltekintve attól,
hogy látványos jelenség megfigyelése mindenkinek örömöt okoz.

A 2005. október 3-i napfogyatkozás menetrendje

A
2005. október 3-i napfogyatkozás úgynevezett gyűrűs fogyatkozás, a
jelenség sehonnan sem látható teljes napfogyatkozásként. Ilyen akkor
jön létre, amikor a Hold (enyhén elnyúlt pályáján) a Földtől távol jár,
ezért látszó mérete valamivel kisebb, mint a Napé. Ekkor az egész
napkorongot nem tudja kitakarni, és annak pereme egy keskeny és fényes
gyűrű formájában látható marad. Ekkor nem sötétedik be annyira, mint a
teljes napfogyatkozás idején, de ez is látványos jelenség.

Ez
a fogyatkozás hazánkból csak részleges fogyatkozásként figyelhető meg,
amikor a Hold a napkorongnak csak kisebb részét takarja el. A Hold
hazánk különböző pontjairól nézve a nyári időszámítás szerint 10:02 és
10:09 között lép be a napkorong elé. Részletes időadatok a táblázatban
olvashatók. A fogyatkozás maximális fázisa 11:21 körül lesz, ekkor
kísérőnk a napkorongnak 49-57%-át takarja majd el (lásd jobbra). A
legnagyobb fázis idején is majdnem olyan világos marad, mint nélküle
lenne, és nem is látszanak a teljes napfogyatkozás alkalmával
megfigyelhető rendkívüli jelenségek. Ennek ellenére, megfelelő
felszereléssel megfigyelve látványos jelenségnek lehetünk tanúi. A Hold
fekete sziluettje látszólag 12:40 körül hagyja el a napkorongot, ekkor
ér véget a részleges napfogyatkozás. 

A napfogyatkozás megfigyelése

Soha
ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se
fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől
azonnal megvakulhatunk!

A napfogyatkozások
megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, ellenkező esetben
maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk.
Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített
gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten
távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk! A távcsövünkön csak
objektívszűrőt használjunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől
elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak,
mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a
kormozott üveg, fotografikus neutrál szűrő, a túlexponált színes film
vagy a napszemüveg használata sem. Jól használható azonban például a
hegesztőüveg.

Amennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van
egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel
megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30
cm-re egy fehér papírlapot, erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a
távcső elejére rakjunk egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely
árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra. Távcsövünket ezután
irányítsuk a Napra, de már eközben se nézzünk a műszerbe, vagy annak
keresőjébe. Utóbbit feltétlenül fedjük le, nehogy egy érdeklődő
véletlenül belepillantson. Addig mozgassuk a Nap irányába, míg a cső
árnyéka az árnyékoló papírlapon eltűnik. Ugyanekkor hátul megjelenik a
kivetített napkorong képe. Az okulárnál addig állítsuk az élességet,
amíg a napkorongnak éles nem lesz a pereme.

Ha távcsövünk
objektívjének átmérője 4-5 cm-nél nagyobb, érdemes az objektív elé
helyezni egy átlátszatlan lapot, amelybe fúrjunk 4-5 cm átmérőjű
lyukat. Ekkor csak ezen a kisebb területen keresztül jut napfény a
műszerbe. Amikor a távcsövet nem használjuk, érdemes az objektívjét
teljesen letakarni, hogy feleslegesen ne melegedjenek az optikai elemek.

Távcső
nélkül, szabad szemmel is ideális látványt nyújt a jelenség, de a
megfigyeléshez itt is megfelelő napszűrő kell. Ennek hiányában
használjunk hegesztő szemüveget, de kormozott üveggel, vagy túlexponált
negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást
szenvedhetünk. A fogyatkozás a camera obscura jelenséggel is egyszerűen
vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon
áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét.
Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák árnyékában is
megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot kerekded foltokba
vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális fázisára (a Nap látszó
képének megfelelően) mindegyik kép egyformán „kicsorbul”.

Online webkamerás közvetítés a Polaris Csillagvizsgáló oldalain. 

Támogatók:

• Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága
• Eurpoean Association for Astronomy Education

Hozzászólás

hozzászólás