Pillantás galaxisszomszédunkra, a Triangulum-galaxisra. A miniatűr tejútrendszer 40 milliárd csillagnak ad otthont – ma is heves csillagkeletkezés zajlik itt.
Francsics László, Ágasvár
A lokális halmaz három nagy és félszáz kisebb csillagváros otthona. A galaxisok legnagyobbika az Andromeda-köd, ami a Tejúttal együtt a közös tömegközéppontjuk köré szervezi a halmaz többi galaxisát. A halmaz 10 millió fényév kiterjedésű térrészt foglal el, amit összesen 1,29 billió naptömegnyi anyag tölt ki. A lokális galaxis-halmaz harmadik legnagyobb tagja az M33 jelű galaxis, melyet Triangulum galaxis néven is emlegetnek, a Triangulum csillagképben elfoglalt pozíciója miatt.
A halmaz galaxisai gravitációsan kötöttek, halmazon belüli mozgásukból egy 3 milliárd éven belül létrejövő interakciót sejtettek meg a csillagászok. Az M33 és az Andromeda-köd körüli csillagmező maradványok vizsgálatából a kutatók arra következtetnek, hogy a két galaxis folyamatosan kölcsönhatásban van egymással. Az M33 spirálszerkezetében észrevehető aszimmetria az Andromeda-köd gravitációs mezeje által keltett árapály erők hatásának következménye.
Az 50 ezer fényév átmérőjű csillagváros, az M33 40 milliárd csillag otthona, tömege nagyságrendileg 3-6 milliárd naptömeg. Ennek a tömegnek a felét a csillagközi anyag, vagyis por és gáz teszi ki. A galaxis magjának közelében az atomos anyag molekulákká alakul át. A molekuláris csillagközi gáz és por a galaktikus középpontból kiinduló hatalmas felhőkben kondenzálódik. A gáz- és porfelhők kirajzolják a galaxis spirálszerkezetét, a környezetükben lévő kékes csillaghalmazok és rózsaszínes HII zónák, vagyis aktív csillagszülőhelyek láthatóak.
[Csillagkeletkezés az M33 galaxisban]
A csillagközi anyag sűrűségével arányos mértékben a csillagkeletkezés is jelen van a galaxis spirálkarjai mentén. A csillagkeletkezés aktivitása figyelemre méltóan nagy a lokális halmaz másik két galaxisában megfigyeltekhez képest. Az M33 galaxis korongjában négyzet-parszekenként 3,4 naptömegnyi csillag fejlődik egymilliárd év alatt, ami térfogategységre lebontva 4,5-ször több, mint az Andromeda-ködben. Ez a csillagkeletkezési aktivitás évente 0,45 Naptömegnyi csillag létrejöttét jelenti az anyagalaxisban.
Az M33-ban lejátszódó heves csillagkeletkezés egyik legimpozánsabb helyszíne egy hatalmas viharos csillagközi felhő, az NGC 604 jelű csillagköd. Az rózsaszínes ionizált molekuláris gázfelhő 1500 fényév átmérőjű, azaz 40-szer nagyobb a jól ismert Orion-ködnél. Belseje 200 fiatal óriáscsillagnak ad otthont, így méltán nevezhető a lokális halmaz egyik legnagyobb csillagszülő felhőjének.
Az M33 spirálkarjait a sötét csillagközi porfelhők és a rózsaszínes HII zónák mellett a fényes fiatal csillaghalmazok rajzolják ki. Ezek a halmazok a közelmúltban lejátszódott csillagkeletkezés eredményei. A csillaghalmazok a látszat ellenére nem olyan fényesek és sűrűek, mint az Andromeda-galaxis spirálkarjaiban lévők, csupán a galaktikus korong nagyon kicsi felületi fényességéhez képest feltűnőek.
Az M33 korongjának teljes felszínét behálózza a rózsaszín csillagkeltető hidrogénfelhők és a fiatal halmazok szövete. Meglepő, de a csillagközi anyag struktúrái szinte túlnyúlnak a galaktikus korongon, így sok fiatal csillaghalmaz figyelhető meg a galaxis peremvidékén túl is. Ezeknek az apró jelenségeknek a változatossága lenyűgöző.
A felvételt 2009-től kezdve 2012-ig bezárólag több részletben és különböző földrajzi helyeken készítettem. A 15 órányi RGB és széles sávú szűrővel fényképezett képkockák Erzsébetről (Baranya megye) Skoutariból (Görögország), Kúthegyről és a Kékesről (mindkettő a Mátrában), 200/800-as Newton-asztrográffal, Paracorr kómakorrektorral, Canon EOS 350D fényképezőgéppel készültek. Képfeldolgozás: Iris, Registar, Photoshop.
