• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    A húsvétszámítás eredete







    Amit erről tudunk, az Eusebiusnak a császárról (Constantinus) írott életrajzában találjuk.

    Kezdetben (még a II. sz. végén is) az ázsiai gyülekezetek — a zsidó pászkahagyományra támaszkodva — a 14 napos holdkor tartották a feltámadás ünnepét, ami persze a hét bármely napjára eshetett. Az apostoli (azaz Jézus tanítványai szerinti) hagyomány viszont a feltámadás napjára, vasárnapra tette az ünnepet. Erről akkoriban sokat leveleztek a világ püspökei. Ráadásul egyes helyeken más naptárakat használtak, mint más helyeken. Nicaeában valami történhetett, mert a császár a zsinat után szétküldött hivatalos levélben foglalkozik ezzel is: „A zsinat megtárgyalta Húsvét legszentebb napjának kérdését… amelyet magam is elfogadtam… remélem az Önök bölcsessége is egyetért majd azzal a gyakorlattal…"

    A határozat legfőbb pontjai:
    i) az egész világ ugyanazon a vasárnapon ünnepelje Húsvétot,
    ii) ez a vasárnap a pászkahold 14 napja után legyen,
    iii) abban a hónapban, amelynek 14 napja a tavaszi napéjegyenlőség utánra esik,
    iv) amelyet előre kell meghatározni (valószínűleg Alexandriában, amely város a leggyakorlottabb az asztronómiai számítások terén…)

    Róma és Alexandria, amelyek mind hatalomban, mind a holdszámítások módszerében vetélkedtek egymással mindazonáltal minden egyes esetben egyezségre jutottak. A többi egyházak (azaz városok) fokozatosan tértek át erre a közös módszerre. 525-ben (vö. Dionysos Exiguus megbízatása a húsvéttáblák készítésére) már eléggé egységes volt a keresztény világ ebben a kérdésben, de abban is, hogy a húsvét időpontja egyházi és nem csillagászati kérdés.

    XIII. Gergely óta, mivel a gregorián naptárt is fokozatosan vették át a világon, három módszer volt a helyi naptáraknak megfelelően: a z eredeti Julián, a Juliánban kiszámolt és Gregoriánra konvertált valamint a Gregoriánban kiszámolt. Ezek közül az elsőt utoljára 1922-ben használhatták Görögországban. Ma a nyugati egyházak (így a protestánsok is, amelyek tudomásom szerint e kérdésben sosem vitatkoztak Rómával) a harmadik, a keletiek a második módszer szerint számolnak.

    1997-ben Szíriában tárgyaltak a számítás egységesítéséről a keleti és a nyugati egyházatyák.

    (2000. április 27.)

    Ez a bejegyzés Naptártörténet és kronológia kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul