A Perseidák maximumbeli hullásának fő része nálunk a nappali órákra esett, a Föld más részein, Amerikában, Japánban és Ázsiában óránként 150-200 meteort is láthattak. Amint a nemzetközi meteoradat-gyűjtő hálózat (IMO) online frissülő oldalán figyelemmel kísérhető, idén a raj az előrejelzéseknek megfelelően viselkedett. Először egy éles, rövid kitörés következett be, magyar idő szerint aug. 12-én (szerdán) délelőtt 10 órakor. A második csúcs hosszabban elnyúló szakasza este 20 és 22 óra között jelentkezett, lassú lecsengéssel. A bemutatott ábrán 28 ország 85 megfigyelőjének adata szerepel – az időpontok világidőben adottak (magyar nyári időszámítás mínusz 2 óra).
A Perseidák aktivitásának időbeli lefutása (forrás: IMO).
Hazai beszámolók szerint a maximumok előtti, keddről szerdára virradó éjszakán sok szép meteor hullott a párás, holdfényes égen. Szerda este esélyünk lett volna megfigyelni a második kitörés lecsengését, ekkor azonban széles felhőzóna vonult át fölöttünk, csupán hajnaltájt tisztult ki az északi országrészben. A bizonytalan időjárásban ugyan szabadszemes szisztematikus meteorszámlálás kevés helyen történt, a meteorok pályáinak rögzítésére azonban észlelőink két helyen is sikerrel használták a videótechnikát.
Fényes meteorjelenség 2009. augusztus 11-én.
Egy másik hullócsillag szűk négy órával később (videó: Tepliczky István-Igaz Antal).
A rendszer lényege egy rendkívül nagy érzékenységű biztonsági kamera, nagy fényerejű és látószögű objektívvel, amely élő videóképet szolgáltat. Egy számítógépes kiértékelő szoftver valós időben figyeli a képen jelentkező változásokat, így a felvillanó meteorokat is. Ilyenkor nemcsak az eseményt tartalmazó képkockák kerülnek lementésre, de automatikusan kiméri a rendszer a meteorok feltűnési és eltűnési helyének égi koordinátáit is – ezekből az égi pálya pontosan meghatározható, a rajmeteorok érkezésének iránya, a radiáns pozíciója kimérhető. (Ízelítő az aug. 11/12-én éjszaka videómeteorjaiból ide kattintva.) Megfelelő konfiguráció és esővédelem mellett a rendszer teljesen automatikus üzemre is képes.
A videómeteorozás maga nem újdonság, Német- és Lengyelországban, ill. Japánban már közel 10 éve léteznek ilyen hálózatok. Az IMO szakcsoportja központilag gyűjti az adatokat – 2008-ban 10 európai országban 37 állomás összesen 92 ezer meteort rögzített. A magyarországi kamerák jelenleg próbaüzemben működnek, az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a módszer lényegesen hatékonyabb és pontosabb, mint a korábbi, szabadszemes megfigyelők által végzett rajzolásos vagy számlálásos technika. Fontos az is, hogy az adatok gyakorlatilag kimért, azonnal beküldhető formában keletkeznek, nincs szükség jelentős utófeldolgozásra.
Kapcsolódó linkek:
- Perseidák ’09 online (adatgyűjtő oldal)
- Az IMO Videómeteoros Szakcsoportja
- Sirko Molau videómeteoros feldolgozó programcsomagja
- Japán videómeteoros eredmény
