Az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy zsúfolt időszak következik a Merkúr-kutatás háza táján. A bejelentést akkor tették, amikor Astriummal (Németország) 2008 január 18-án aláírták a BepiColombo technikai fejlesztéséről szóló szerződést. Az Egyesült Királyság kutatói és technológiai háttere kulcsszerepet játszanak a szonda megépítésében. Ők tervezik meg a szonda alrendszereit és tudományos műszereinek kinézetét.
A BepiColombo lenne az eddigi legnagyobb szabású Merkúr-misszó. Kilövését 2013 augusztusára tervezik. Ez az első kettős küldetés: egy európai és egy japán szonda alkotná. A program Az ESA vezérlete alatt, a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) közreműködésével valósulna meg.
"A BepiColombo lehetővé teszi, hogy a Merkúrt részletesebben tanulmányozzuk, mint valaha, és feltárjuk a Naphoz legközelebbi bolygó titkait – ami különösen érdekes, mivel ezáltal a Nap Merkúrra gyakorolt hatásait is jobban megismerhetjük. Az így szerzett ismereteket a többi hasonló bolygó tanulmányozásakor is fel tudjuk majd használni. Technikailag megoldott, hogy a Merkúrra olyan szondát küldjünk, ami ellenáll az extrém körülményeknek, a magas sugárzásnak és a Nap erőteljes gravitációs vonzásának. A misszió ilyen fokú összetettsége megköveteli tudósaink és mérnökeink leleményességét." – nyilatkozta Keith Mason.
Amint említettük, a szonda két részből fog állni. Az egyik az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO), ami 11 műszert visz magával. Ezek a műszerek a felszínt és a bolygó belső összetételét fogják vizsgálni eddig nem tapasztalt pontossággal; különböző hullámhosszok és vizsgálati módszerek felhasználásával.
A második részt a JAXA Mercury Magnetospheric Orbitere (MMO) alkotja, ami 5 műszert visz magával, és a bolygó magnetoszféráját fogja vizsgálni.
George Fraser a University of Leicester Space Research Centretől öt ország tagjaiból álló csapatot vezet. Feladatuk egy röntgent sugras spektorméter építése (MIXS – Mercury Imaging X-ray Spectrometer). Ez a műszer a Mercury Planetary Orbiter fedélzetén fog helyet kapni.
David Rothery az Open University, az Nagy Britannia képviseletében azt nyilatkozta, hogy a Messenger űrszonda által készített képek arra utalnak, hogy a Merkúr felszínének története összetettebb lehet, mint eddig gondolták. A képek lávafolyásokat mutatnak, amik az égitest legidősebb felszíni részét rézben felperzselték. A MIXS-től olyan adatokat várnak, amik alapján fontos, új információkat kaphatunk a bolygó eme két különböző összetételű felszínéről. Ezek az eredmények a Merkúr fejlődésének pontosabb megértéséhez segíthetnek hozzá.
Magna Parva a MIXS teleszkópjának a mechanikailag rendkívül bonyolult fejlesztéseit a University of Leicester Space Research Centre-rel együtt működve végzi. Ez a fejlesztés megkíván egy új, igencsak rugalmas együttműködést, ami a jövőben iskövetendő példaként szolgálhat majd.
Egy másik mérőeszközt, a SIXS-et (Solar Intensity X-ray Spectrometer) Finnországból szállítják majd, a STFC’s Rutherford Appleton Laboratóriummal együttműködve. A SIXS a Napból érkező röntgensugarakat és részecskéket fogja tanulmányozni. Ezek a röntgensugarak idézik elő a Merkúr felszínén tapasztalható fluoreszkálást.
A britt Astrium, az BepiColombó terv első számú beszállítója számos alválalkozóval működik együtt, hogy megépítsék a Mercury Transfer Module-t (más néven MPO), amely a MPO-MMO célbajuttatásáért lesz felelős. Az Astrium az űrhajó szerkezeti egészéért felelős, kilövésétől kezdve egészen a Merkúrig juttatásáig. Ennek elérése érdekében, mind az út alatt, mind a pályára álláskor ki fogják használni a hintamanővert, a napenergiát és a hagyományos, kémiai lehetőségeket.
Nehézséget okozhat még a Merkúrhoz jutásnál és az orbitális pályára állásnál, hogy ezek a műveletek igen sok energiát emésztenek fel, mivel végrehajtásukhoz le kell győzni a Nap gravitációját.
"A Merkúr a Naphoz legközelebb eső bolygó, ami megnehezíti az odajutást, és technikai kihívást állít elénk."- mondta David Southwood, az ESA tudományos igazgatója. "Azonban a Mekúr mindig is kérdéseket vetett fel a bolygókutatók körében különleges tulajdonságainak köszönhetően. Éppen ezért, ez az expedíció fontos tudományos kihívást jelent."
Forrás: http://www.astronomy.com/asy/default.aspx?c=a&id=6492
