A bajai csillagvizsgáló 3D-ben

984

Az anaglif technika segítségével ezúttal a Bajai Obszervatórium tetejére mászunk fel, hogy számbavegyük az égre néző csöveket.

Kiss Zoltán, Baja

Amint az Astronomical Pictures of the Day honlapon is néha felbukkannak háromdimenziós képek, úgy most megkísérlünk kis hazánkban is hasonló, térbeli élményt nyújtó képet bemutatni. Megtekintéséhez az ismert speciális piros-kék szemüveg szükséges. Bal szemünk előtt kell legyen a piros, értelemszerűen a jobb előtt így a kék lesz. Némi koncentrálás után fel kell tűnjön előttünk a képen látható tárgyak “mélység”-beli elrendeződése. Ha kicsit ide-oda mozgatjuk a fejünket, még az is észrevehető, hogy a távolabbi alakzatok, tárgyak máshogy nyúlnak-mozognak, mint a közeliek. Egyértelmű a térélmény!

2008w51-nagy

A mellékelt képet Kiss Zoltán, a BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet munkatársa készítette nemrégiben, az intézmény főépületének eltoltható fémtetőjén állva. Jól látható az előtérben az 1994-ben felszerelt 50 cm-es f/8,4 Ritchey-Chrétien rendszerű távcső, és az észlelőtér egy része. A tető másik szárnya mögött jobbra az automatikus meteorológiai állomás műszeroszlopa látszik, majd hátul a másik tető nyitott szárnyai közül a (2005-ben telepített BART-1 névre “keresztelt”) robottávcső fekete páravédő előtétje. Sajnos ez már alig emelkedik ki a tető szerelvénye síkjából. Balra hátul a Pécsi Tudományegyetem Csillagászati Külső Tanszékének épülete (a volt meteorológiai állomás), és bal oldalon, a főépület mellől, az árnyékból kikandikáló körcikk alakú valami: a tervezett sárkányos szökőkút alapzata (talán a Csillagászat Nemzetközi Évének alkalmából, és egyúttal annak emlékére elkészülhet végre). A négyhektáros terület fás ligetekben és különféle cserjékben gazdag – ebből is látszik valamennyi az épületek körül.

Az anaglif technika könnyen elsajátítható, egy jó minőségű fényképezőgéppel, kellő körültekintéssel (és megfelelő irányzással) készített képpárból egy jó teljesítményű számítógépen szinte bármely képfeldolgozó programmal elkészíthető a 3D-s kép: az RGB “csatornákra” szétbontott egyes képek közül az egyik oldaliból a pirosat, a másikból a kéket kell kivonni, majd a két képet pixelenként összeadni. Némi próbálgatással mindenki hamar rájön, hogyan lehet erősebb térbeliséget tartalmazó látványos képeket készíteni.

December 13-án ismét Bajára figyel a világ, hiszen itt tartjuk a változócsillagos és a CCD-s amatőrök közös találkozóját, melyet a Polaris TV is közvetít.

Hozzászólás

hozzászólás