Az Egyszarvú csillagkép első számú látványossága a Rozetta-köd: csillagok, porködök és gázfelhők kavarognak a téli égbolt eme kies régiójában.
Cserna Antal, Újhartyán
A Monoceros (Egyszarvú) csillagkép első számú nevezetessége az epszilon Monocerotistől keletre található NGC 2244 jelű nyílthalmaz, mely tiszta, zavaró városfényektől mentes éjszakákon szabad szemmel is megpillantható ködösség. A mintegy 100 csillagból álló nyílthalmaz már binokulárokkal is szép látvány. Ezt a csillaghalmazt halvány ködösség övezi, melynek vizuális észleléséhez nagyon sötét ég és komolyabb távcső szükséges: a Rozetta-köd. Ebből a hidrogénben gazdag, alig néhány millió éves ködösségből jöttek létre a nyílthalmaz csillagai. Az „égi rózsaablak” távolsága mintegy 5200 fényév, átmérője 130 fényév, össztömegét tízezer naptömegre becsülik. A Rozetta-ködben jelenleg is folyik csillagképződés.
Cserna Antal felvétele az újhartyáni Fiastyúk Csillagdában készült 2008. január 13-án, 80/600-as SkyWatcher ED-refraktorral, UHC-S szűrőn keresztül, átalakított Canon EOS 350D fényképezőgéppel, ISO 800 érzékenység mellett. Vezetés: Lumicon easy guider+Meade DSI PRO+PHP guiding. A felvétel 15 db 600 s-os kép feldolgozásával készült. „A hosszú, egyhónapos ködös, felhõs idõ után korántsem ideális körülmények között készült a fotó. Enyhén párás, fátyolfelhős volt az idő, a Tejút nem látszott. A légkör viszonylag nyugodt volt, de az átlátszóság csak gyengén közepes.”
A felvétel a Meteor februári számában jelent meg.
