Összevethető-e a Hubble Űrtávcsővel készült kép és egy XXI. század eleji amatőrcsillagász műszereivel készült felvétel egy olyan egzotikus jelenségről, mint egy gravitációs lencse?
Corona Borealis Csillagvizsgáló, Győrújbarát
Hol tart ma az amatőr (földi) csillagászati műszertechnika és hol a professzionális? Van-e egyáltalán értelme az ilyen kérdésfeltevésnek? Összevethető-e egy Hubble Űrtávcsővel készült kép és egy XXI. század eleji amatőrcsillagász műszereivel készült felvétel? Az alábbiakban egy gravitációs lencséről készült CCD kép bemutatásával keressük az említett kérdésekre a választ.
Természetesen a HST földi légköri hatásoktól mentes és messze ívmásodperc alatti felbontású képeit nem lehet egy az egyben összevetni egy amatőrcsillagászati obszervatórium lehetőségeivel. Azonban ha egymás mellé tesszük a B2108+213 katalógusszámú, szűk 5 ívmásodperces szögtávolságú gravitációs lencse űrtávcsöves és a győrújbaráti Corona Borealis Obszervatóriumban készült képét, könnyen észrevehetjük a lencséző galaxis és a kozmikus délibáb morfológiai azonosságát. Például jól látszik, hogy maga a galaxis és a lencsézett képek nem kör alakú foltot, hanem elnyúlt alakzatot mintáznak. Az elnyúltság iránya éppen megfelel a HST-s képen látható galaxisívnek, így a detektálás nem kétséges. A torz alak egyébként megnehezíti a pontos fényességmérést; a lencsézett háttérgalaxis fényessége 19,3 magnitúdósnak adódott.
Ha folytatjuk a kép vizsgálatát, további nagyon halvány, 20 magnitúdós galaxisok is feltűnnek az objektum közelében. Azaz egyáltalán nem reménytelen a kozmikus mélységekben való elmerülés amatőr eszközökkel, a 15-20 éve még szakcsillagászok számára is nehezen elérhető 20 magnitúdós tartományba ma már műkedvelő csillagászok is bátran bemerészkedhetnek (összehasonlításképpen: a légköri elnyeléstől eltekintve egy normál gyertya kb. Párizs távolságából látszik 20 magnitúdósnak). A CBO terveiben szerepel is további gravitációs lencsék vizsgálata, hiszen az alább megadott listában találhatunk 6-7″ szögtávolságú objektumokat.
A professzionális kutatók természetesen tovább léptek a kérdés vizsgálatakor, hiszen immáron a fénylő és sötét anyag jelenlétét vizsgálják a B0218+213 gravitációs lencse esetében. Egy másik cikk kiváló nagytávcsöves és rádiótartománybeli felvételeket analizált. A harvardi CASTLES gravitációslencse-program pedig alapvető katalógust ad a témában elmerülni szándékozóknak.
A bemutatott kép készítésének adatai: 406/2520 mm MEADE LX200ACF tubus, FORNAX 150/100 mechanika, FS2 vezérlés TDM-el (Telescope Drive Master) korrigálva. SBIG ST8XME dualchip CCD kamera, AO-8 adaptív optikai eszköz, CFW-10 szűrőváltó. Képfeldolgozás: dark, flat, bias korrekció. Expozíciós adatok: 14 x 10 min integrációs idő az L sávban, 1×10 min a V sávban. Határmagnitúdó a GSC csillagai alapján: 23.
