Kozmikus buborék

451

Vessünk egy pillantást a Herkules csillagkép kozmikus buborékára! Röpke ötmilliárd év múlva a mi Napunk is hasonló buborékot fújhat maga köré.

Cserna Antal, Újhartyán

Az Abell 39 (PK47+42.1) egy alacsony felületi fényességű planetáris köd a Hercules csillagképben. Neve onnan származik, hogy a 39. bejegyzés George Abell 1966-os, 86 planetáris ködöt tartalmazó katalógusában. A ködöt vagy Abell vagy Albert George Wilson fedezte fel 1955 augusztusa előtt, a Palomar Sky Survey program keretében. Földünktől való távolságát 6800 fényévre becsülik, és 4600 fényévvel helyezkedik el a galaktikus sík felett. Majdnem tökéletesen gömb alakú, egyike a legnagyobb ismert gömbszerű objektumoknak a maga 2,5 fényéves sugarával. A központi csillag kissé nyugatra található a köd mértani közepétől. Ez az eltérés vélhetőleg nem a csillagközi anyaggal való kölcsönhatás miatt van – egy kisebb aszimmetrikus tömegkilökődés felgyorsíthatta a csillagot. A csillag tömege 0,61 naptömeg körül lehet, a köd maga további 0,6 naptömegnyi anyagot tartalmaz.

2010w19-nagy

A köd gömbhéja majdnem teljesen homogén, ugyanakkor keleti oldala 50%-kal fényesebb a nyugatinál. Ezen felül a héj felületi fényességében rendellenességek tapasztalhatóak. A keleti-nyugati aszimmetria oka nem ismert. A köd fényes pereme átlagosan 10,1”, vagyis 0,34 fényév vastagságú. Rendelkezik egy halvány aurával is, amely 18″-nyire terjed ki a peremen túl, így a köd teljes átmérője körülbelül 190″. A planetáris köd becslések szerint 22100±1500 éve növekszik, 32-37 km/s terjedési sebességet és 0,78 parszek átmérőt feltételezve. Háttérgalaxisok is láthatóak a köd környezetében, és néhány az áttetsző ködön át is.

A felvétel 2010 április 7-én, és 8-án készült az újhartyáni Fiastyúk Csillagdában egy 250/1250 Newton-reflektorral, átalakított Canon 350D fényképezőgéppel. A kép expozíciós ideje 47×8 perc ISO 800-on.

Hozzászólás

hozzászólás