Magyar bolygóvadászok Galilei és Magellán nyomdokain

576

A magyar HAT-Net exobolygó-vadász projekt ezúttal a chilei Las Campanas Obszervatórium csodálatos égboltja alatt telepített újabb távcsöveket.

Bakos Gáspár, Las Campanas Obszervatórium

Négyszáz évvel ezelőtt Galilei igen kicsiny teleszkópjával a Jupiter körül keringő új világokat fedezett fel. Ma egy maroknyi magyar csapat szintén kicsiny, az óriásteleszkópok világában megmosolyogtatóan parányi távcsövecskéket fordít az ég felé – és ha csak közvetve is, de ezekkel a műszerekkel új világokat tár fel. A Naprendszeren túli planéták katalógusa ugyan mára a négyszáz bejegyzést is meghaladta, de ezek közt azon bolygók száma még mindig csekély, amelyek központi csillaguk előtt elhaladva egyfajta mini “napfogyatkozást” előidézvén mutatják meg magukat. Márpedig ezen ún. fedési exobolygók azok, melyek a legtöbbet árulják el magukról és egyben központi égitestükről, így az eddig 13 trófeát felmutató hazai csapat méltán vívott ki nemzetközi hírnevet.

A Bakos Gáspár által vezetett HAT-Net (Hungarian Automated Telescope Network, Magyar Automata Távcső hálózat) néhány évvel ezelőtt még csak egy volt a két tucat hasonló próbálkozásból, melyek 5-20 cm-es átmérőjű, többfokos csillagmezőket figyeltek folyamatosan, hogy elcsípjék egy-egy objektum periodikus fényesség-csökkenését. Mára azonban mindössze három csoport maradt talpon (HAT, XO és WASP), amelyek közül a hamarosan bejelentésre kerülő újabb felfedezések ismeretében állíthatjuk: honfitársaink a legsikeresebb bolygóvadászok. Ez a kijelentés pedig várhatóan még biztosabb alapokon áll majd, amikor is megkezdik folytonos működésüket a déli féltekére újonnan telepített HAT-South állomásai, melyek közül a chilei műszeregyüttest mutatja be felvételünk. A Las Campanas Obszervatórium mellett ugyanis egy namíbiai és egy ausztrál helyszín is bekapcsolódik hamarosan a méréssorozatba, s ezzel a magyar hálózat az egyetlen olyan vállalkozás lesz, mely a déli égbolt objektumait gyakorlatilag a nap 24 órájában képes követni. A versenytársakhoz képest nagyobb műszerek alkalmazása is (a WASP vagy a korábbi HAT-Net 10 cm-es teleobjektívjei helyett 18 cm-es asztrográfok) várhatóan sokat lendít majd a felfedezések ütemén – melyeket, mint eddig is, hírportálunkon folyamatosan nyomon követünk.

A hét csillagászati képe éjszakai csoportkép: a HAT-Net chilei állomásán mutatja a telepítésen résztvevőket. Fantasztikus égbolt látható fölöttük, a Tejút szélesen hömpölygő sávjától balra két galaxisszomszédunk, a Nagy Magellán-felhő és a Kis Magellán-felhő látható.
A hét csillagászati képe éjszakai csoportkép: a HAT-Net chilei állomásán mutatja a telepítésen résztvevőket. Fantasztikus égbolt látható fölöttük, a Tejút szélesen hömpölygő sávjától balra két galaxisszomszédunk, a Nagy Magellán-felhő és a Kis Magellán-felhő látható.

Az immár szinte minden földrészen jelen lévő, az egész földgolyót behálózó autonóm mechanikákat Sári Pál tervezte és építette kis péceli műhelyében. Az elektronika Papp István munkája, s nem gyári futószalagokon, hanem a konyhaasztalon készült. A vezérlő szoftver magja Lázár Józsefet dicséri, bár a nemzetközi élvonalban lévő programozó cég vezetője esténként és szabadság alatt, a hétvégi házikójában írta meg a kódot. Az adatok kiértékelését végző igen bonyolult, több éves fejlesztésen és finomításon áteső szoftver-rendszer is elsősorban magyar csillagászok és amatőrcsillagászok érdeme. S míg a Medici-csillagocskák felfedezése nyilvánvalóan nagyobb hatással volt világképünk és a tudomány fejlődésére és ma már a Földet körbeutazni sem olyan nagy szó, mégis, legyünk nagyon büszkék ezekre a modern, magyar Galileikre!

A HAT-Netről az MCSE Meteor c. folyóiratának februári és márciusi számában kétrészes cikk olvasható. (Megrendelhető az MCSE-től, illetve a Polaris Csillagvizsgálóban.)

Szöveg: Fűrész Gábor

Kérjük, támogassa tagdíjával a Magyar Csillagászati Egyesületet!

Hozzászólás

hozzászólás