Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel.
A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra év! (Például: a 2005. év Hidzsra évben = 1426. év)
De mi is a ramadán? Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.
Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét, amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit!
A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a holdhónapnak, majd a fiatal, egészen piciny keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik.
Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb! Ilyen időszak csak a 2010-es évek után lesz (Hidzsra év: 1431).
A következő évekre a ramadán hónap újholdidőpontja és az ezt követő újabb újhold, vagyis a ramadán utolsó előtti napjának dátuma, kiszámítható. (Érdekes látványosság is volt 2005-ben, amikoris a ramadán kezdetekor, október 3-án, délelőtt Észak-Afrikában gyűrűs napfogyatkozás volt, amely a szent városban, Mekkában, részlegesként látszott.)
Könyvajánló:
E témakörhöz ajánlhatjuk a ma már csak kötelespéldányos könyvtárakban fellelhető alábbi három könyvet, melyeket szintén Szoboszlai Endre írt:
Arab csillagászat az iszlám viharában (Kiadta: Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Debrecen, 1988. ISBN: 963 01 9028 1.)
Érdekességek az iszlámról és csillagászat-történetéről (cikkgyűjtemény, szakköri füzet. Kiadta: a szerző magánkiadása, Debrecen, 1992.)
Az iszlám csillagászat története (Kiadta: Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Debrecen, 1992.ISBN: 963 04 1597 6.)
