Magyar elnevezésű kisbolygók 2/2.

11584 Ferenczi (1994 PP₃₉)

numerikus excentricitás: 0.08388142
közepes naptávolság: 3.04271709 CSE
a perihélium argomentuma: 100.446981°
pályahajlás (inklináció): 9.114421°
a felszálló csomó hosszúsága: 326.255927°
valódi anomália (zárójelben az epoha JD-ben): 325.250379° (2451800.5 JD) abszolút magnitudó: 13.^m4
Felfedezõ: E. W. Elst
A felfedezés ideje: 1994.08.10. 
A felfedezés helye: La Silla

Ferenczi Sándor

Idegorvos, pszichoanalitikus, egyetemi tanár. 1873-ban született. Már a 20-dik század elején kezdett foglalkozni az akkor még teljesen újszerû freudizmus kérdéseivel.1913-ban megalakította a Magyar Pszichoanalitikai Egyesületet. Az 1918-1919-es tanévben Budapesten egyetemi tanári kinevezést nyert, de 1919 õszén megszünették tanszékét. 1931-ben a Magyar Pszichoanalitikai Egyesület rendelõintézetét nyitotta meg Budapesten. Fõként pszichiátriával, elsõsorban a pszichoanalízis kérdéseivel foglalkozott. Saját könyveket is írt és magyarra fordította Freud több munkáját. 1933.május 22-én halt meg Budapesten.

14181 Koromházi

közepes naptávolság: 2,715 CSE
méret: 11 km abszolút magnitudó: 13.^m6
Felfedezõ: Sárneczky Krisztián,  Kiss László
 

22824 von Neumann (199RP₃₈)

numerikus excentricitás: 0.16047582
közepes naptávolság: 2.333 CSE
a perihélium argomentuma: 118.260612°
  pályahajlás (inklináció):   4.667403°
a felszálló csomó hosszúsága: 239.306518°
 valódi anomália (zárójelben az epoha JD-ben): 325.496547° (2002.11.22) abszolút magnitudó: 15.^m7
Felfedezõ: P. Pravec, P. Kusnirak
A felfedezés ideje: 1999.9.12.
A felfedezés helye: Ondrejov

Neumann János

Matematikus. 1903-ban született Budapesten. Tanulmányait Zürichben és Budapesten végezte, vegyészmérnöki és matemaikusi doktori címet szerzett. 
A berlini, majd a hamburgi egyetemen magántanár, 1931-tõl a princetoni egyetem tanára. 1945-tõl az amerikai Atomenergia Bizottság tagja. 
Foglalkozott a matematikai logikával, a halmazelmélet egyik megalapozója volt, a kvantumelmélet matematikai megalapozésa szinén a nevéhez fûzõdik. A játékelmélet és a közgazdaságtanban jelentõssé vált operációkutatás létrejöttében alapvetõ szerepe volt. 
Az elektronikus számítógépek mûködésének elvi megoldásai (kettes számrendszer, memória, programtárolás) tõle származnak. 
Jelentõs szerepe volt az atomenergia felhasználására vonatkozó elméleti kérdések tisztázásában. 1957-ben hunyt el Washingtonban.

28492 Marik (2000 CM₅₉)

numerikus excentricitás: 0.13028090
közepes naptávolság: 2.28338945 CSE
a perihélium argomentuma: 254.964328°
  pályahajlás (inklináció):  6.613895°
a felszálló csomó hosszúsága:  20.393744°
 valódi anomália (zárójelben az epoha JD-ben): 207.705485° (2002.11.22) abszolút magnitudó: 14.^m4
Felfedezõ: Sárneczky Krisztián,  Kiss László
A felfedezés ideje: 2000.02.01.
A felfedezés helye: Piszkéstetõ

Marik Miklós

1936. május 28-án Budapesten, mérnöki családban született. Középiskolai tanulmányait a budai Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte. Nagybátyja – Gumann István – a Svábhegyi Csillagvizsgáló tudományos munkatársa volt. Õ ismertette meg a csillagászat szépségével és az észlelés romantikájával.  1954-ben érettségizett jeles eredménnyel, majd az ELTE fizikus szakára jelentkezett. Származása miatt átirányították matematika–fizika szakra. Így 1958-ban matematika–fizika szakos tanári diplomát kapott. 1957-ben és 58-ban demonstrátorként õ tartotta a bevezetõ csillagászati elõadásokat a Tanszéken.

 1959-ben az ELTE Csillagászati Tanszékén tanársegédnek nevezték ki.  1962 õszétõl aspiránsként dolgozott a moszkvai Lomonoszov Egyetem Sternberg Csillagászati Intézetében. 1966-ban Moszkvában védte meg “A napfoltok feletti kromoszféra fûtése magnetohidrodinamikai hullámokkal" címû kandidátusi értekezését.

 A Csillagászati Tanszék vezetése (1990-tõl haláláig) mellett tudományszervezõ tevékenységet elsõsorban a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Bizottságának keretei között végzett, melynek 1970 óta folyamatosan tagja volt. 1970 és 76, valamint 1990 és 93 között a Csillagászati Bizottság titkári tisztét is betöltötte, és ebben a minõségében rendszeresen részt vett az Akadémia akkori III. Osztályának munkájában.

 A mûvelõdési és közoktatási miniszter 1995-ben A Magyar Felsõoktatásért Emlékplakettel, az ELTE TTK Kari Tanácsa pedig 1996-ban A Kar Kiváló Oktatója címmel tüntette ki . A Trefort-kerti Gólyavári Esték sorozaton tartott kiváló elõadásáért kapott emléklap, továbbá a tétékás Nyúz hallgatói lap Mondok egy… rovatának legtöbbet idézett oktatójaként elnyert Aranyköpet ’96-díj már csak tovább finomítja az oktatást és nevelést valóban élethivatásának tartó emberrõl kirajzolódó képet.

 A tudományos minõsítés területén is élénk tevékenységet fejtett ki. A 60-as évek közepe óta szinte nem volt olyan csillagászati tárgyú akadémiai doktori, kandidátusi, illetve egyetemi doktori védés, amelynek opponenseként vagy bírálóbizottsági tagjaként ne lett volna részese.

 Igen széles körû ismeretterjesztõ tevékenységet is folytatott. Ilyen irányú munkásságát sok-sok cikk, egész sor könyv és szinte megszámlálhatatlan elõadás, rádió- és TV-fellépés fémjelzi. Hat éven keresztül volt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportjának alelnöke, és 1968 óta folyamatosan betöltötte a TIT Budapesti Szervezete (ma Budapesti Ismeretterjesztõ Társulat) Csillagászati és Ûrkutatási Szakosztályának elnöki tisztét.

1998. június 23-án, életének 63. évében, tragikus hirtelenséggel hunyt el.

29646 Polya (1998 WJ)

numerikus excentricitás: 0.08244428
közepes naptávolság: 2.24758053 CSE
a perihélium argomentuma: 180.081051°
  pályahajlás (inklináció):  3.890000°
a felszálló csomó hosszúsága: 223.913537°
 valódi anomália (zárójelben az epoha JD-ben):  87.993200° (2002.11.22) abszolút magnitudó: 16.^m5
Felfedező: Paul G. Comba
A felfedezés ideje: 1998.11.16.
A felfedezés helye: Prescott

Pólya György

(Bp., 1888. dec. 13. – Palo Alto, USA, 1985. szept. 7.): matematikus, egyetemi tanár, az Académie des Sciences de Paris l. tagja (1947), az MTA t. tagja (1976), a zürichi műegy. tiszteletbeli doktora. – Egy.-i tanulmányait 1905-1910 között a bp.-i tudományegy.-en, 1910-11-ben a bécsi tudományegy.-en végezte. 1912-ben Bp.-en Fejér Lipótnál doktorált. 1912-től 1914-ig a göttingeni és a párizsi egy.-en dolgozott. 1914-ben Zürichbe költözött, hogy az ottani egy.-en A. Hurwitz mellett dolgozhasson. A zürichi műegy.-en magántanár, majd c. egy.-i tanár (1920), 1928-tól 1940-ig egy.-i nyilvános r. tanár. Kutatási és oktatási munkája során különösen az interdiszciplináris területekkel foglalkozott, és sok publikációja született ebben az időben a mérnöki és a természettudományok köréből. Tanított matematikát a tanulmányaikat kezdő építész-, vegyész- és erdészhallgatóknak. 1940-ben svájci születésű feleségével az USA-ba költözött. Kezdetben a Brown Egy.-en, 1942-től a Stanford Egy.-en tanított.
  Matematikai munkássága a tiszta és alkalmazott matematika igen széles területét öleli fel. Jelentősek az analitikus függvények szingularitásaira vonatkozó vizsgálatai és kombinatorikai eredményei. Barátjával, Szegő Gáborral írt kétkötetes műve a század matematikájának klasszikusa lett. A Steiner- és Schwarz-féle tükrözési elv felhasználásával számos eredményt értek el, melyeket később matematikusok egész sora alkalmazott, általánosított és tovább finomított. 
  Ifjúságától kezdve intenzíven foglalkozott azzal, hogy milyen módszerrel kell egy problémát megközelíteni, illetve megoldani. Idővel ez vált tevékenységének és pedagógiai munkásságának középpontjává. Heurisztikai és pedagógiai elméletét késő öregségéig továbbfejlesztette, és számos előadásban terjesztette. Ezek nagy érdeklődést váltottak ki és ~nek az oktatás terén világszerte elismerést szereztek.  

30306 Frigyesriesz (1980 TG)

numerikus excentricitás: 0.02951207
közepes naptávolság: 3.02881672 CSE
a perihélium argomentuma: 218.107115°
  pályahajlás (inklináció):  9.866912°
a felszálló csomó hosszúsága:  56.854987°
 valódi anomália (zárójelben az epoha JD-ben): 140.743698° (2002.11.22) abszolút magnitudó: 13.^m9
Felfedező: Paul G. Comba
A felfedezés ideje: 2000.05.02.
A felfedezés helye: Prescott

Riesz Frigyes

(Győr, 1880. jan. 22. – Bp., 1956. febr. 28.): a világhírű magyar matematikai iskola egyik legkiemelkedőbb alakja, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1916, r. 1936, t. 1955), Kossuth-díjas (1949, 1953). Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Zürichben, a politechnikumon és Göttingenben végezte. 
  Lőcsén, majd Bp.-en középisk. tanár. 1907-ben mutatták be első jelentős munkáját a párizsi tudományos ak.-n. 1911-től a kolozsvári egy. h. 1912-től rk., 1914-től r. tanára. Az I. világháború után Szegeden folytatta működését. Nagy része volt abban, hogy Szeged világviszonylatban jelentős matematikai centrummá vált. 1922-ben Haar Alfréddal megindította az Acta Scientiarum Mathematicarum c. folyóiratot. 1945-ben a szegedi egy. rektora. 1945 végén a bp.-i tudományegy. hívta meg egyik matematikai tanszékére, itt tanított haláláig. 1945-ben megkapta az MTA nagydíját. Az MTA matematikai és fizikai osztályának elnöke, majd tb. elnöke, a Sorbonne levelező tagja, a bajor tudományos ak. külső tagja, a szegedi, bp.-i és párizsi egy. díszdoktora. Legismertebb eredménye az 1907-ben publikált ~-Fischer -tétel a valós függvénytan köréből. Nagy szerepe volt az absztrakt terek fogalmának kialakításában. A modern matematika egy új ágának, a funkcionálanalízisnek egyik megalapítója.
  Felfedezései alapozták meg a függvényterek, lineáris operációk és a szubharmonikus függvények elméletét. A modern matematikai fizika szempontjából is fontos ergod- elmélet terén is jelentős eredményeket ért el. Az 1913-ban Párizsban megjelent monográfiája: Les systemes d’équations linéaires  une infinité d’inconnues a funkcionálanalízis területén korszakalkotó jelentőségű. Szőkefalvi Nagy Bélával együtt írt Leçons d’analyse functionnelle c. könyve világsikert aratott.

30307 Marcelriesz (2000 JE)

numerikus excentricitás: 0.02912435
közepes naptávolság: 2.52963223 CSE
a perihélium argomentuma: 138.870799°
  pályahajlás (inklináció):  2.015851°
a felszálló csomó hosszúsága:  77.275946°
 valódi anomália (zárójelben az epoha JD-ben): 138.870799° (2002.11.22) abszolút magnitudó: 14.^m4
Felfedező: Paul G. Comba
A felfedezés ideje: 2000.05.02.
A felfedezés helye: Prescott

Riesz Marcell

(Győr, 1886. nov. 16. – Lund, 1969. szept. 4.): matematikus, egyetemi tanár, ~ Frigyes öccse. Egy.-i tanulmányait 1904–06-ban és 1907–08-ban a bp.-i tudományegy.-en végezte. Az 1906–07. tanévet Göttingában, az 1909–10. tanévet Párizsban töltötte. 
  Göttingában korának vezető matematikusaival került kapcsolatba, különösen Hilbert, Minkowski és Klein voltak döntő hatással rá, 1909-ben a bp.-i egy.-en matematikából doktorált. 1911-ben ösztöndíjjal Svédo.-ba került, itt megismerkedett Mittag-Leflerrel, aki a lundi Acta Mathematicánál állást szerzett számára. 1912–26-ban Stockholmban főisk. docens volt, 1926-ban meghívták a Lundi Egy. egyik matematikai tanszékére professzornak, ahol 1952-ig, nyugdíjazásáig működött. Előadott többek között a chicagói és a marylandi egy.-en is. Tagja volt a Svéd Tudományos Ak.-nak, a Koppenhágai Videnskabernes Selskabnak, t. tagja a Svéd Matematikai Társulatnak. A lundi és a koppenhágai egy. díszdoktorává avatták. A magyar matematikusokkal állandó kapcsolatot tartott, bátyjával társszerzőként dolgozatot írt, több cikke a szegedi Acta Scientiarum Mathematicarum c. lapban jelent meg. Kutatásainak kiindulópontja Fejér Lipót szummációs tétele volt. A trigonometrikus sorok vizsgálatával nemzetközi hírnevet szerzett. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó interpolációs képlete ma is e tudományág standard anyagához tartozik. Fontos eredményeket ért el a momentum problémakör terén is.
  Lundba való áttelepülésével érdeklődése a potenciálelmélet és a hullámterjedés, a kvantummechanika matematikai problémái felé fordult. Ezen a téren érte el legjelentősebb eredményeit; felfedezte a Riemann-Liouville-integrál több dimenziós új analogonját. Az improprius integrálok Hadamard-féle véges részére vonatkozó kutatásaival a disztribúciók elméletének egyik előfutára lett. Híres iskolát alapított; tanítványai közé tartozik H. Cramér, Einar Hille, Lars Garding, Lars Hörmander és még sok jeles matematikus. Lundot ő tette a matematikai kutatás és tanítás egyik európai centrumává.

39971 József (1998 GN₁₀)

numerikus excentricitás: 0.24405333
közepes naptávolság: 2.54526106 CSE
a perihélium argomentuma:   64.114048°
  pályahajlás (inklináció):  8.423177°
a felszálló csomó hosszúsága: 206.412836°
 valódi anomália (zárójelben az epoha JD-ben):   3.664720° (2002.11.22) abszolút magnitudó: 15.^m2
Felfedezõ: Kiss László, Sárneczky Krisztián
A felfedezés ideje: 1998.04.02.
A felfedezés helye: Piszkéstetõ

József Attila

{mosimage}(Bp., 1905. ápr. 11. – Balatonszárszó, 1937. dec. 3.): költõ. Apja ~ Áron bánsági béresek gyermeke, kisiparosoknál dolgozó szappanfõzõ munkás, anyja Põcze Borbála parasztszármazású mosónõ. A szülõknek három gyermeke maradt életben, a költõ és két nõvére, Jolán, aki nála hat és Etel, aki két évvel volt idõsebb. A "város peremén", a Ferencvárosban született, gyermekkorát az itteni proletárnegyedben élte le. 1908-ban apja Romániába ment és családjával ettõl kezdve nem törõdött. A három gyermek eltartása a gyenge testalkatú anyára maradt, aki nem tudott eleget keresni, noha mosást, takarítást és varrást vállalt. Lakbérre gyakran nem telt, tömegszállásokon hányódtak. 1910-ben kénytelen volt két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédõ Liga útján Öcsödre adni paraszt nevelõszülõkhöz. 1912-tõl ~ újból Pesten élt, alkalmi munkákat vállalt, és közben elvégezte az elemit és a polgári három osztályát. Az I. világháború második felében már rendszeresen verselt, jórészt egy véletlenül kezébe került Ady-kötet hatására. Családja helyzete az anya betegsége és a háború miatt egyre romlott. 1917 végén néhány hetet a monori gyermekmenhelyen töltött, de nem bírta elviselni a rideg bánásmódot, hazaszökött. 1919. decemberében meghalt a "Mama". Ezután Makai Ödön ügyvédet, Jolán testvére férjét nevezték ki gyámjául. Magánvizsgával befejezte a polgárit (1920), és beiratkozott a makói gimn.-ba és internátusba.  Zavart lelkiállapotában 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg, emiatt el kellett hagynia a gimn.-ot. Magántanulóként Bp.-en tette le az érettségit, közben dolgozott, magántanítványokat vállalt, és egyre többet foglalkozott a költészettel. Rendkívüli tehetségét elõször Juhász Gyula ismerte fel, az õ elõszavával jelent meg tizenhét éves korában Szegeden az elsõ verseskötete, a Szépség koldusa (1922). 1923-ban a Nyugat is leközölte három költeményét. 1924-ben a szegedi egy.-re iratkozott be magyar-francia szakra. Ugyanebben az esztendõben egyik verséért, A lázadó Krisztusért az ügyészség istenkáromlás címén pörbe fogta, a Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal egy.-i dékán kijelentette: minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy tanári diplomát kapjon. 1925-ben került ki a nyomdából második versgyûjteménye, a Nem én kiáltok. Az 1925–26-os tanévben Bécsben folytatta tanulmányait. Megismerte az ott élõ m. emigráns írókat, Kassák Lajost, Lukács Györgyöt, Déry Tibort, Balázs Bélát, aki verseinek kiadását ajánlotta Kner Imrének, Németh Andort, késõbbi jó barátját és Hatvany Lajost. Utóbbi támogatásával a következõ tanévre a párizsi Sorbonne-ra iratkozott be. 1927-ben tagja lett a Vági-féle legális kommunista pártnak, a hamarosan feloszlatott Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, Párizsban pedig azt tervezte, hogy belép a Francia Kommunista Pártba, de erre nem került sor. Hazatérte után két félévet hallgatott a bp.-i tudományegy.-en, vizsgát azonban nem tett. 1928-ban idegösszeomlás miatt szanatóriumba kellett mennie. 1929-ben jelent meg Nincsen apám, se anyám c. kötete.Betegsége kisebb átmeneti javulásoktól megszakítva rosszabbodott, hosszabb ideig tartó szanatóriumi kezelésre szorult. 1937 Nov. elején nõvéréhez utazott Balatonszárszóra, s itt dec. 3-án egy tehervonat kerekei alá vetette magát. 

Magyar vonatkozású elnevezések

Magyar felfedezésû kisbolygók

Hozzászólás

hozzászólás