Békésy kráter
Átmérő: 96 km
Szélesség: 52° É
Hosszúság: 127° K
Békésy György
1899. június 3.-án született Budapesten. Akusztikus, biofizikus. A berni egyetemen 1916-1920 között fizikát és kémiát tanult, doktorátusát fizikából Budapesten szerezte.
Rövid berlini tartózkodásától eltekintve, ahol Simens és Halske kutatólaboratóriumában dolgozott, 1923-1941 között a Postakísérleti Állomás mérnöki, majd főmérnöki beosztású kutatója volt. 1933-ban a budapesti tudományegyetemen magántanári képesítést nyert, majd 1941-ben átvette a Gyakorlati Fizikai Intézet vezetését. 1946-ban a stockholmi Királyi Karolina Intézetben végez kutatásokat. 1947-ben a Harvard Egyetem pszihoakusztikai laboratóriumának meghívásáta áttelepült az USA-ba, és itt dolgozott 1966-ig mint vezető kutató.
1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott a csigán belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. Sem a stockholmi, sem a göttingeni egyetem professzori meghívását nem fogadta el, hanem – főleg egészségi okokból – Honoluluba költözött, ahol az egyetem Érzékszervi Kutatólaboratórium-ának lett a professzora. 1969-ben a SOTE díszdoktora lett.
1972. június 13.-án hunyt el Honoluluban.
Bólyai kráter
Átmérő: 50 km
Szélesség: 36° D
Hosszúság: 134° K
Bólyai János
1802-ben született Kolozsvárott. Apja Bolyai Farkas a marosvásárhelyi református kollégium tanára. Itt töltötte János a diákéveit, majd Bécsben a hadmérnöki akadémia hallgatója lett. 
1823-ban felismeri, hogy az V. euklideszi posztulátum nem bizonyítható sem direkt, sem indirekt módon, és annak tagadásával egy ellentmondásmentes geometria építhető fel. Kortársai nem ismerték el munkája jelentőségét.
1860. január 27-én hunyt el Marosvásárhelyen.
Eötvös kráter
Átmérő: 105 km
Szélesség: 34° D
Hosszúság: 125° K
Eötvös Loránd báró
Fizikus, Eötvös József báró fia, Pesten született 1848. július 27-én. A piaristák pesti gináziumában aztán az itteni egyetemen kezdte tanulmányait, melyeket azután königsbergben majd Heidelbergben folytatott Neumann, Kirchoff és Bunsen vezetése mellett. 
1871-től a budapesti Pázmány Péter Tudománygyetemen tanított. 1878-tól a Kísérleti Fizikai Intézet vezetője volt. 1873-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1883-tól rendes tagja. 1889-től 1905-ig az Akadémia elnöke volt. 1894-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.
A kapillaritás jelenségével foglalkozitt, felfedezte a folyadékok felületi feszültségének hőmérsékletfüggését leíró Eötvös törvényt 1886-ban. Az 1880-as évek végétől a gravitációs tér helyi változásainak mérésére érzékeny műszereket készített. Eötvös-inga, graviméter, gravitációs multiplikátor. 1890-ben kísérletileg igazolta a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát. 1904-ben fölismerte a Föld forgásának újabb bizonyítékát adó Eötvös effektust. 1919-ben hunyt el Budapesten.
Fényi kráter
Átmérő: 40 km
Szélesség: 45° D
Hosszúság: 105° Ny
P. Fényi Gyula S.J.
Asztrofizikus. Sopronban született 1845.január 8-án. (Finck István néven látta meg a napvilágot, a Julius keresztnevet jezsuita szerzetesként választotta, családnevét pedig fiatal tanárként belügyminiszteri engedéllyel magyarosította Fényire.)
A soproni bencés gimnáziuman tett kitűnő érettségi vizsgát 1864-ben, majd belépett a Jézus Társaságba. 1871-től a kalocsai Érseki Főgimnázium fizikatanára.
1877. július 31-én szentelték pappá. 1880-ban kinevezték az akkor berendezett Haynald csillagvizsgáló asszisztensévé. 1882-től 85-ig Pozsonyban tanított a főiskolán, majd átvette a kalocsai obszervatórium vezetését, melyet 1913-ig igazgatott.
Legjelentősebb munkája a Nap, ezen belül a protuberanciák megfigyelése volt. Meg kell még említenünk légkörtani és geofizikai vizsgálatait is. 1916-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1927. december 21-én hunyt el Kalocsán.
Hell kráter
Átmérő: 31 km
Szélesség: 32° D
Hosszúság: 8° Ny
Hell Miksa Rudolf S. J.
(Maximilian Hell)
1720. május 15-én született Selmecbányán.(Eredeti családneve Höll volt, 1760-ban változtatta Hellre.)
A selmecbányai gimnáziumban tanult, majd 1738-ban Besztercebányán belépett a jezsuita rendbe. Noviciátusi éveit Trencsénben töltötte, majd 1741-től Bécsben tanult.
1744-ben már saját csillagászati megfigyeléseket közölt. 1745-től a lőcsei gimnázium tanára, 1748-tól 52-ig teológiát hallgatott Bécsben, itt írt társai számára egy tudományos kisenciklopédiát.1751-ben szentelték pappá.
Besztercebányára került és innen irányította a nagyszombati csillagda építését, majd Kolozsvárra utazott tanárnak és az ottani csillagda építésének irányítására.
1755-ben Mária Terézia kinevezte udvari csillagásznak a bécsi csillagdába. A kor legnagyobb csillagászai is elismerték lelkiismeretes munkáját. Az egri és a budai obszervatórium tervezésében és felszerelésében is részt vett.
VII. Keresztély dán király a Vénusznak a Nap előtti 1769. június 3-i átvonulása megfigyelésére Vardöbe hívta meg Hellt.
Sajnovics János társaságában 1968. áprilisában indultak útnak; sokrétű természettudományos megfigyelést végeztek útjuk során.Sikeresen elvégezték az útjuk céljául szolgáló mérést, közben Sajnovics felfedezte a magyar-lapp nyelvrokonságot.
A rend 1773-as eltörlése miatt megszünt Hell támogatása, így a világi papság kötelékébe lépett. A nehézségek ellenére folytatta tudományos kutatásait a csillagászat, földrajz, néprajz, történelem, fizika, teológia tárgykörében. 1776-ban Csillagászati naptárt adott ki.
1792 tavaszán meghült, és betegségéből már nem gyógyult fel. Április 18-án hunyt el.
Hédervári kráter
Átmérő: 69 km
Szélesség: 82° D
Hosszúság: 84° K
Hédervári Péter
(Budapest, 1931. április 29. – Budapest, 1984, június 27.)
Újságíró, író. 1950-ben érettségizett Budapesten, majd a Pajtás című gyermeklap munkatársa lett. 1952-1963-ig a Geofizikai Intézetben dolgozott először technikusként, majd miután az ELTE-n diplomát szerzett, tudományos főmunkatársként. 1963-ban a Gamma Geofizikai szerkesztőségébe került ahol műszaki dokumentátori minőségben tevékenykedett 1967-ig. 1968-tól az Élet és Tudomány című folyóirat belső munkatársa majd rovatvezetője volt. Csillagászati, őslénytani, földrajzi, meteorológiai jellegű természettudományos cikkeket, könyveket publokált.
Izsák kráter
Átmérő: 27 km
Szélesség: 23° D
Hosszúság: 117° K
Izsák Imre Gyula
Zalaegerszegen született 1929. febr. 21-én. Elemi iskoláit Zalaegerszegen végezte, majd a kőszegi katonai reáliskolába került. Kiváló matematikai képességeire hamar felfigyeltek tanárai, s az Esztergomi Görgey Artur Műszaki hadapród iskolába irányították. Itt tanult 1944-ig, amikor a világháború során osztályával Németországba került. 1945. május 3-án amerikai hadifogságba esett, s így kora ősszel hazaérkezhetett Zalaegerszegre. Beiratkozott a Deák Ferenc Gimnázium hatodik osztályába, amelyet kitűnő eredménnyel teljesített. A következő tanévben egy év alatt két osztályt végzett el, így pótolta a háború miatt kiesett évet. 1947 őszétől már a budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója, s az Eötvös kollégium lakója volt. Kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet, már hallgató korában szakcikkeket publikált, s a Konkoly-Thege Alapítvány Obszervatóriumában végzett kutatásokat. 1951-től a Csillagvizsgáló Kutatóintézet dolgozója lett. Matematikai, fizikai és csillagászati ismereteit ötvözve hamarosan az égi mechanika kérdéseit kezdte vizsgálni. Rakétapályák matematikai elemzései, mesterséges holdak elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Mivel az 50-es évek Magyarországán erre nem volt lehetősége, az 1956-os forradalom időszakában Ausztrián át nyugatra távozott. Egy ideig a zürichi csillagvizsgálóban dolgozott, de már 1958-ban amerikai állásajánlatot kapott. Cincinattiban a mesterséges holdak mozgásának elméletével foglalkozhatott, angol nyelvű szakcikkeket publikált. 1959-ben már a Cambridgei Smithsonian Institution Astrophysical Observatoryban dolgozott, amely a befutó észlelések feldolgozásának központja az Egyesült Államokban. Számos szakcikk után 1961-ben jelentette be a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, amely világhírűvé tette nevét. (A mesterséges holdak fényképfelvételei alapján kiszámította, hogy a Föld nem gömb alakú, hanem 1400 lábnyira kiduzzad a D-Atlantictól induló vonal közepétől Brazilíáig, az Admirál-szigetektől Ausztráliáig, a Dél-Kalifornia és Irán közötti pontok mentén.) Rengeteget dolgozott, írt, előadott. A NASA osztályvezetője, a Harward egyetemen tanított. 1965. április 21-én egy párizsi satellit-geodéziai szimpozionra utazott. Ott kapott szívinfarktust 1965. április 21-én. Sírja Cambridge-ben található. Zalaegerszegi lakóházán emléktábla található, s 1994-től egy általános iskola viseli nevét szülővárosában.
Kármán kráter
Átmérő: 210 km
Szélesség: 45° D
Hosszúság: 175° K
Kármán Tódor
1881. május 13- án született Budapesten. Szülei élénk társasági életet éltek, ahol az ifjú Kármán már hat évesen kitűnt ötjegyű számok fejben történő összeszorzásával. Bár a matematika iránt mindig is fogékony volt, apja aggodalommal figyelte a számok felé mutatott szeretetét. Éppen ezért a gyakorlatiasabb, a mindennapi élethez közelebb állópálya felé tereli s javaslatára kerül 1898- ban a Műegyetem Gépészkarára. 
A matematika ismeretek mellett Bánki Donáttól tanult a legtöbbet aki az empirikus szabályok ellenzőjeként igyekezett valamennyi természeti jelenséget tudományos alapokon magyarázni. Kitűnő minősítésű oklevelének megszerzése után először Bánki és Schimanek Emil vezetése mellett a Ganz gyár kutatómérnökként a dugattyús gépek szelepeinek csattogását vizsgálja mind elméleti, mind matematikai úton; foglalkozik a mérnöki gyakorlatban használatos zömök, nyomott rudak kihajlásával amivel egyben pontosítja Euler ide vonatkozó elméletét. Apja rábeszélésére Göttingába folytatja tanulmányait, és Prandtl támogatásával a repülőgép és épületszerkezetek rúdjainak in-elasztikus kihajlás témaköréből megírja doktori értekezését, amivel az alkalmazott mechanika történetébe beírja nevét. Párizsi élményei hatására érdeklődése a repülés felé fordul, s rész vesz a Zeppelin- terv kidolgozásában.
A Kutta, német és Zsukovszkíj, orosz matematikusok nevéhez fűződő felhajtóerő természetének tisztázása után az ellenállás kérdéseivel foglalkozik melyben nagy szerepet játszott Prandtl határréteg elmélete. Az alakellenállás problémáját tárja fel az un. Kármán-féle örvénysor magyarázatával.
1913- ban az aacheni egyetem aerodinamikai tanszékének vezetője lesz, ahol Junkers Hugó professzorral kidolgozzák a szárnyszelvény szerkesztési módját, amivel a szárnydeformációkkal és üzemanyagtartály elhelyezéssel kapcsolatos problémákat oldják meg. Ennek alapján fejlesztik ki a Junkers-1 gépeket.
Az I. világháborúban főhadnagyként vonul be az osztrák- magyar hadsereghez, ahol többek között a helikopter fejlesztésekben tevékenykedik. 1918- ban az egyetemek természettudományokért felelős minisztere lesz, s tart előadásokat Korszerű mechanika címen.
Aachenbe visszatérve a vitorlázó repülőgépek tervezésével foglalkozik s teszi az egyetemet ez irányban a repülőgépészetfellegvárává, Németországban. Előadásait a később híressé váló Messerschmidt is hallgatta.
Az egyre erősödő náci nyomásra 1929. decemberében Pasadenába kényszerül költözni, ahol tanszékvezető lesz. Az egyetem matematika tanára Bell csak az elmélettel foglalkozott az alkalmazással nem, így Kármán matematikát is kezd tanítani. Az itt tanulók tehát Bell matematikai analízisét és Kármán használható matematikáját hallgathatták, ami nagy sikerrel járt.
A léghajózással kapcsolatosan fontosnak tartotta a turbulencia vizsgálatokat de rá kellett döbbenie, hogy ehhez nagyon pontos meterológiai ismeretekre van szükség.
A dél-kaliforniai egyenletes időjárás vonzotta a repülőgépgyárakat, ahol Kármán laboratóriumaiban többek között vizsgálták a szárnyak és a törzs között leváló örvények okozta rezgéseket, így jött létre a DC család.
Nemsokára a világ aerodinamikusait már a hangsebesség körüli vagy azon túli repülés érdekelte. Kármán 1935- ben fejtette ki elméletét a kompresszíbilis folyadékokról, mely a szuperszonikus repülés új elméletét jelentette. A karcsú forgástestekről írt tanulmánya a ballisztikusok figyelmét felkeltette és tanácsadóul szerződtették. Vezetésével Aderdeenben lövedékek mozgásának tanulmányozására szélcsatornát épít, amely a rakétatechnikának is alapját képezték. Kármán fiatal mérnökökkel szilárd, majd később folyékony tüzelőanyagú rakétákkal a repülőgépek indítását tudták megoldani, majd a rakétatechnikát tovább fejleszteni. Mindezek az eredmények egy olyan saját vállalat létrehozását tették lehe-tővé amely 20 év alatt több, mint 700 millió dollár forgalmat bonyolított le. Később részvényeit eladva Kármán 12 millió dollárt veszít. A későbbiekben számos kísérlet keretében a rakéta égésterében állandósult égés problémájával foglalkozik.
1963. február 18- án a Fehér Ház rózsakertjében vette át Kennedy elnöktől azt Natinal Medal of Science kitüntetést, amit Kármán kapott meg először a világon Az elismerő érem átvétele után nem sokkal 82-ik születésnapja előtt szívrohamban meghalt.
Neumann kráter
Átmérő: 107 km
Szélesség: 40° É
Hosszúság: 153° K
Neumann János
Matematikus. 1903-ban született Budapesten. Tanulmányait Zürichben és Budapesten végezte, vegyészmérnöki és matemaikusi doktori címet szerzett.
A berlini, majd a hamburgi egyetemen magántanár, 1931-től a princetoni egyetem tanára. 1945-től az amerikai Atomenergia Bizottság tagja.
Foglalkozott a matematikai logikával, a halmazelmélet egyik megalapozója volt, a kvantumelmélet matematikai megalapozésa szinén a nevéhez fűződik. A játékelmélet és a közgazdaságtanban jelentőssé vált operációkutatás létrejöttében alapvető szerepe volt.
Az elektronikus számítógépek működésének elvi megoldásai (kettes számrendszer, memória, programtárolás) tőle származnak.
Jelentős szerepe volt az atomenergia felhasználására vonatkozó elméleti kérdések tisztázásában. 1957-ben hunyt el Washingtonban.
Petzval kráter
Átmérő: 150 km
Szélesség: 63° D
Hosszúság: 113° Ny
Petzval József
Mérnök, matematikus. Szepesbélán született 1807-ben.
Mérnöki oklevelét a pesti egyetem Mérnöki Intézetében szerezte. 1835-ben a pesti egyetem tanára, 1837-től 77-ig a bécsi egyetemen adott elő matematikát. 
Tudományos munkásságot a matematika, mechanika, ballisztika, optika és hangtan területén fejtett ki. Nevét elsősorban a nagy fényerejű akromatikus fényképészeti lencséi tették ismertté. Az anasztigmát lencsék területén is elvi jelentőségű felfedezéseket tett. 1891-ben hunyt el Bécsben.
Szilárd kráter
Átmérő: 147 km
Szélesség: 34° É
Hosszúság: 106° K
Szilárd Leó
Magyar származésú amerikai fizikus. 1898-ban született Budapesten. Berlinben fejezte be tanulmányait.
Kimutatta, hogy az ingadozási jelenségek természetesen beilleszthetők a termodinamoka kereteibe, anélkül, hogy atomi modellekre hivatkozni kellene. 
Kimutatta továbbá, hogy az információszerzés nem lehetséges entrópianövekedés nélkül. Tanulmányíozta a neutronokkal kiváltható magreakciókat. Kiszámította, hogy az uránhasadási aktusban egynél több neztron is keletkezik, azért fennáll a láncreakció lehetősége. 1942-ben Fermivel megépítették az első atommáglyát. Einsteinnel megalkotta a folyékony fém elektromágneses szivattyúzásának eljárását.
Irodalmi tevékenységet is folytatott a nukleáris fegyverkezési verseny megállításáért. 1961-ben La Jollaban hunyt el Kaliforniában.
Weinek kráter
Átmérő: 30 km
Szélesség: 28° D
Hosszúság: 37° K
Weinek László
Budán született németajkú polgárcsalád gyermekeként 1848. február 13-án. Felsőbb tanulmányait Eötvös József ösztöndíjával, 1865-ben Bécsben kezdi, ahol fizikát, matematikát és csillagászatot tanul, sokat foglalkozik fényképezéssel. 1869/70-ben Gödöllőn nevelő, 1870-től magyar alapítvánnyal Berlinben és Lipcsében folytatja tanulmányait, 1873-ban beválasztják a Német Birodalom Vénuszátvonulás-expedíció Előkészítő Bizottságába. Itt a fotografikus mérések hibáit, a fényképlemez torzításait tanulmányozza, ezeknek a kutatásainak elismeréseként választják 1877-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Részt vesz a Kerguelen szigetére küldött Vénusz-átvonulás megfigyelő csoport munkájában (1874), mint a fotografikus program irányítója és helyettes vezető. Mivel Magyarországon nem kap tehetségének megfelelő állást, 1875-ben a lipcsei csillagvizsgáló obszervátora lesz, 1883-ban pedig elfogadja a prágai Károly Egyetem csillagászati tanszékének meghívását.
Előbb a fotometrikus asztrometria hibáinak kimutatásában végez úttörő munkát, Prágában kezd foglalkozni a Hold megfigyelésével, részletes és pontos rajzokat készít a holdfelszínről. Kidolgozza a holdfényképek és holdrajzok együttes felhasználásával készített holdtérképezés módszerét, 1897-ben kiadja nagy holdatlaszát. Prágában megkezdi a sarkmagasság ingadozás mérését (1889).
Élete végéig magyarnak vallotta magát, több cikket írt a Természettudományi közlöny számára.
Prágában hunyt el 1913. november 14-én.
Zach kráter
Átmérő: 52 km
Szélesség: 61° D
Hosszúság: 5° K
Zach Ferenc Xavér
Magyarországi származású német csillagász. Pesten született -német katonaorvos gyermekeként- 1754. június 2-án. Pozsonyban, majd Bécsben tanul, a császári hadsereg mérnőkkarának tisztje, itt matematikával és térképészettel foglalkozik. A hadseregből hamarosan kilép, Londonban házitanító Brühl gróf, szász követ házánál, ahol csillagászattal kezd foglalkozni. A szász követ ajánlatára 1786-ban Ernő szász-gothai herceg udvarmestere lesz, egyuttal a gothai csillagvizsgáló vezetője.
Zach elsősorban kiváló szervező volt, felismerte, hogy nagyszabású csillagászati munkát csak nemzetközi együttműkögés révén lehet végezni. Ennek érdekében nemzetközi csillagászati-geodéziai szakfolyóiratot indít 1798-ban. Ugyanebben az évben összehívja Gothába az első, céljait tekintve is nemzetközi csillagász konferenciát.
Észlelőként főleg a földrajzi helymeghatározásokban tűnt ki. Õ dolgozta ki a földrajzi hosszúság mérés lőpor-jelzéses módszerét. Több kiigazított és tökéletesített csillagászati táblázatot közölt (Nap, Hold és bolygó pozíciókról), nagy érdemei vannak az első kisbolygó felfedezésének adatfeldolgozása és közlése terén, elsők között hívta fel a figyelmet a változócsillag észlelések jelentőségére. Bár magyarul nem tudott, élete végéig "igaz Madjar lovag"-nak nevezte saját magát, igen sokat tett a magyarországi szillagászat fellendítéséért, eredményeinek széleskörű megismertetéséért. Több pontos és részletes koordináta-jegyzéket közölt Magyarország fontosabb helységeiről. Egyike volt a "Tudós Társaság" (MTA) első "külhoni" tagjainak.
Párizsban hunyt el, 1832. szeptember 2-án.
Zsigmondy kráter
Átmérő: 70 km
Szélesség: 49° É
Hosszúság: 105° Ny
Zsigmondy Richárd
Magyar származású német vegyész. 1865-ben született bécsben. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte, 1908-tól a böttingeni egyetem szervetlen kémia tanszékének tanára.
{mosimage}Munkássága Úttörő jelentőségű a kolloidkémia területén, számos , a kolloid-állapotváltozások törvényszerűségeire vonatkozó eredménye megalapozta a kolloidkémia további fejlődését.
Nevéhez fűződik az ultramikroszkóp, a membrán és az ultraszűrők felfedezése is. 1925-ben kémiai Nóbel-díjart kapott.
1929-ben Göttingenben hunyt el.
