Namíbiai expedíció: fekete mamba

812

Szerencsére az idő jóra fordult, a fátylak elmentek, már harmadik napja csont derült, semmi felhő nincs az égen. A Hold is már elég későn, éjfél után kel, így a Tejút-centrum már elég magasan látszott a múlt éjjel. Az élmény? Valami olyan lehet, mintha egy óriás binokuláris űrtávcsővel néznénk az NGC 891-et néhány ezerszeres nagyítással, két 180 fokos látómezejű TeleVue "Ultra Ethos"-szal. Az élmény leírhatatlan, minden szabadszemes, az összes sötétköd, Messier-objektumok, nyílthalmazok. Nagyon látványos az ausztrálok óriás emuja, mely sötétködök formájában szeli ketté a Tejutat. A feje a Szeneszsák, a teste meg a Nyilasig húzódik, a fél eget átszelve. Érdekes, hogy az SQM (Sky Quality Meter) nem mutat annyira jó értékeket, talán 21,55 volt a legtöbb, amit mértem. A Tejút felé irányítva ez kb. 20,5… A Tejúton kívül nagyon szennyezi az eget az állatövi fény. Az ellenfény határozottan látszik a Librában, bár nem tudom valóban az-e, nem néztem utána, de ott határozottan kifényesedik az égi háttér. Megint fotóztam, már a sokadik képnél járok, egyelőre szerencsére minden jól működik. De ez csak nálam igaz, a többieknél vannak zűrök, amiket persze mindig próbálunk orvosolni, általában több, mint kevesebb sikerrel. A legnagyobb gond az alvás, vagyis inkább a hiánya, hiszen minden nap hajnali ötig fent vagyok, és a négy óra alvás nagyon kevés.

Asztrofotózás holdfénynél. Balra az asztrofotós és asztroblogger Éder Iván, jobbra Csukovics Tibor (Csukó), kezében az elmaradhatatlan Meteorral

Napközben rendkívül gyorsan elszalad az idő, elmegy a szereléssel, képek letöltésével, rendezésével, meg a három étkezéssel. Az étel itt különleges, főleg a húsok. Kudu és gazella, amiket legtöbbször kapunk, nagyon finom és tömör húsuk van. Csukó mindezek ellenére felajánlotta, hogy csinál egy kudu-gulyást, olyan igazi magyar módra… tetszett a helyieknek, valamikor előadja, talán a jövő héten… Minden éjjel a közelünkbe merészkedik egy zebracsapat, jól láttuk őket a holdfényben binoklival. Tegnap már csak hallottuk őket, mert még nem világított a Hold. Láttunk kígyót is, aminek a gyomrát valamilyen zsákmány púposította ki. Csukó elegáns mozdulattal tette arrébb. Később derült ki, hogy ez a kígyó fekete mambaféle volt, marása különösen veszélyes, és persze hogy halálos…

Hozzászólás

hozzászólás