Riccardo Giacconi (1931–2018)

1144

Elhunyt a „röntgencsillagászat atyja”, az ESO korábbi főigazgatója, az ESO VLT távcsőegyüttese sikerének egyik megalapozója.

87 éves korában, 2018. december 9-én, vasárnap elhunyt az ESO ötödik főigazgatója, Riccardo Giacconi.

Riccardo Giacconi, az ESO főigazgatója 1993-ban, hivatalba lépésekor. Giacconi professzort a röntgencsillagászati technológiák fejlesztése és alkalmazása terén végzett úttörő munkája tette ismertté, amelynek eredményeként felfedezték az első Naprendszeren kívüli röntgenforrást. Nevéhez kapcsolódik az 1970-ben felbocsátott Uhuru röntgencsillagászat műhold és az 1978-ban pályára állított Einstein Obszervatórium. Giacconi 1993 és 1999 között az ESO vezérigazgatójaként dolgozott.

Riccardo Giacconi 1993 és 1999 között, a szervezet történetének kulcsfontosságú időszakában vezette az Európai Déli Obszervatóriumot. Az ESO ekkor építette meg a Cerro Paranalon zászlóshajóját, a VLT távcsőegyüttest, és kezdte el az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimetre Array) antennarendszerhez vezető együttműködéseket. Ezen évek sikerei, különösen a VLT létrehozása alapozta meg azt, hogy az ESO ma a világ egyik legsikeresebb csillagászati szervezete.

Riccardo Giacconi 1931. október 6-án született Genovában. Egyetemi diplomáját és PhD fokozatát is a Milánói Egyetemen szerezte fizikából. Két évvel a doktori fokozat megszerzése után, 1956-ban az Egyesült Államokba ment, először az Indiana Egyetemre, majd a Princetonra, hogy az egyetem kozmikussugárzás-laboratóriumában (Princeton Cosmic Ray Laboratory) dolgozzon.

A princetoni időszakot követően Giaconni elkezdte azt a munkát, amellyel kiérdemelte a „röntgencsillagászat atyja” címet. Az American Science and Engineering cég egy űrtudományi program indítására szerződött vele, Giaconni pedig elhatározta, hogy ennek keretében a röntgentartományra fog fókuszálni. Tulajdonképpen ez a döntés jelzi a röntgencsillagászat kezdetét. 1962-ben csoportjával felfedezte a Skorpió X-1-et, az első Naprendszeren kívüli röntgenforrást, és a kozmikus röntgen-háttérsugárzást is.

Riccardo Giacconi professzor (az ESO 1993 és 1999 közötti vezérigazgatója) a washingtoni Cosmos Klubban Claus Madsennel. A felvétel 2012 februárjában került az ESO birtokába.

„Röntgencsillagászként Riccardo Giacconi és munkája több mint három évtizeden keresztül határozta meg pályafutásomat, még jóval azelőtt, hogy csatlakoztam volna az ESO-hoz” – emlékszik vissza Xavier Barcons, az ESO jelenlegi vezérigazgatója. „Nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy egyik utódja lehetek egy olyan szervezet vezérigazgatói posztján, amelynek kialakításáért ő oly sokat tett.”

Főigazgatósága során Giaconni jelentős változtatásokat hajtott végre az ESO szervezeti felépítésében, amelyek alapvető szerepet játszottak a VLT sikerében. A Németország és Chile közötti szorosabb együttműködést is elősegítve különösen korszerű vezetési módszerei illettek jól a nagy programokhoz. Ennek köszönhetően az ESO megbirkózott a VLT építésének összes technikai és pénzügyi nehézségével, és vezetői időszakának végére az első két távcsőegység munkába is állt.

Főigazgatói időszaka alatt La Silla fejlesztésére is gondot fordított. Támogatásával tökéletesítették az Új Technológiájú Távcsövet (New Technology Telescope, NTT), és fejlesztették a 3,6 méteres teleszkópot.

Az ESO-t elhagyva 2002-ben visszatért az Egyesült Államokba, ahol az AUI (Associated Universities Incorporated) elnöki posztja várta. Ugyanebben az évben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „az asztrofizika terén elért úttörő hozzájárulásáért, amely a kozmikus röntgenforrások felfedezéséhez vezetett”.

Az ESO vezérigazgatója, Riccardo Giacconi 1999 márciusában Antofagastában megnyitja a VLT avatására szervezett tudományos konferenciát.

Főigazgatóként Riccardo Giacconi sokat tett azért, hogy az ESO a világ vezető csillagászati szervezetévé vált, az utókor az ESO hosszú távú sikerének egyik megalapozójaként őrzi majd emlékezetében.

Forrás: ann18090-hu — Bejelentések

 

Hozzászólás

hozzászólás