Pazar képek a szombat hajnali Fiastyúk-fedésről

1187

A Hold időről időre elhalad a Fiastyúk (Plejádok) nyílthalmaz előtt, ami remek témát ad asztrofotós amatőrcsillagászoknak. Ilyenkor a Hold korongja mögött eltűnő, majd később előbukkanó fényes csillagok hátborzongató élményt jelentenek a jelenséget távcsövön át szemlélőknek, a fotósok pedig minden ügyességüket latbavethetik a minél látványosabb fényképek elkészítéséért.

A július 18-án hajnali órákban bekövetkezett Fiastyúk-fedés során a Hold majdnem telibetalálta a halmazt, így elég sok fényes csillagot takart ki. Országszerte nagyon szép felvételek készültek, melyek közül az eddig beérkezetteket mutatjuk be az alábbi válogatással. Kaptunk egy fotót Ausztráliából is, ahol ugyan a nyolc órával korábbi hajnalon fedés nem következett be, ám a nagy égi színpad más látószögből hasonlóan gyönyörű látványnak adott teret. Keszthelyi Sándor és Sragner Márta pécsi beszámolója szerint a hajnal 3-tól kezdődő jelenséget egészen napkeltéig követni lehetett, hiszen 10 cm-es refraktorukkal a 3,6 magnitúdós Alcyone kilépését a Hold sötét oldalán gyakorlatilag a napkelte pillanatában is észlelni tudták még. A következő, magyar éjszakában látszó Fiastyúk-fedésig egészen 2024-ig várni kell, így aki erről most lemaradt, jó másfél évtizedig várhatja az ismétlést.

Landy-Gyebnár Mónika felvétele Balatonedericsről mutatja a jelenség három állomását (300 mm-es Tamron teleobjektív, Konica-Minolta Dynax 5D fényképezőgép).

Nagylátószögű felvétel a Balaton feletti égről (Landy-Gyebnár Mónika). A képre klikkentve a nagyfelbontású változat is megtekinthető.

Kocsis Antal (Királyszentistván) a holdi terminátor krátereit ugyanolyan ügyességgel megörökítette, mint a Fiastyúk háttérben levő csillagait (80/1200 refraktor, 0,5 s expozíció, ISO 1600-as érzékenység).

Szöllősi Attila és Boromisza Ferenc Kecskemétről fotózta a Hold közeledését 80/600-as SkyWatcher ED Apo refraktorral és Canon EOS 300D fényképezőgéppel, ISO 200-as érzékenységen. Első felvételük hajnal 2 után pár perccel mutatja a Hold és a Fiastyúk párosát.

Fél órával később a kecskeméti látvány.

Szöllősi Attiláék felvétele 3 óra előtt 4 perccel készült.

Megyes István fél 4 után 2 perccel rögzítette a fenti fényképet Canon EOS 350D fényképezőgéppel és 70-300 mm-es objektívvel.

Rosenberg Róbert adonyi amatőr 4:06-kor készítette a részletdús fotót a holdkorongról és szűkebb égi környezetéről (182/1225 Newton-távcső+Canon EOS 400D, ISO 1600, 2 s expozíció). A képre klikkentve a nagyfelbontású változatot is megtekinthetjük.

Kovács Attila (Écs) 80/600-as refraktorral és Canon EOS 300D fényképezőgéppel fotózta az Alcyone eltűnését (2,5 s expozíció, ISO 200-as érzékenység).

Előbukkant a Merope! (Fotó: Kovács Attila, Écs.)

Szalai Tamás az ausztráliai Siding Spring Obszervatóriumból örökítette meg a keleti-északkeleti ég pompás látványát: "A képen balról jobbra a Hold, a Fiastyúk, a Mars, a Hyadok, a Vénusz és az Orion ismerhető fel (persze az egész fejjel lefelé áll az otthon megszokotthoz képest). A fotó jobb oldalán a legközelebbi lakott település, Coonabarabran fényei láthatóak, a jobb alsó sarokban pedig feltűnik a UK Schmidt távcső kupolája is." A Canon EOS 350D-vel készült 30 másodperces expozíció nagyfelbontású változatához a képre klikkentve juthatunk el.

Hozzászólás

hozzászólás