Hétfő hajnalban látványos jelenség: teljes holdfogyatkozás lesz látható hazánkból – ha az időjárás is úgy akarja.
Az idei ősz egyik érdekes eseménye a szeptember 28-án hajnalban bekövetkező teljes holdfogyatkozás. Sajnos a fogyatkozás a hét első munkanapjának hajnalára esik: a holdkorong hajnali 3:07-kor érinti a teljes árnyék peremét, a nyugati irányban egyre alacsonyabbra süllyedő holdkorong pedig 4:11-re merül teljesen a Föld árnyékába, amiből 5:23-kor kezd kilépni.
Az alábbiakban a jelenséget megfigyelni kívánók számára szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni a fogyatkozás sikeres megfigyeléséhez, megörökítéséhez.
Mivel a jelenség során a Hold egyre alacsonyabbra kerül, mindenképpen jó nyugati horizonttal rendelkező megfigyelőhelyet keressünk.
A fogyatkozás megfigyeléséhez nem szükséges nagy távcső és nagy nagyítás. Legszebb látványt a szabad szemmel, vagy kis nagyítású binokulárokkal (látcsövekkel) végzett megfigyelések adhatják. Egy 7-10-12x-es nagyítású látcső már sok részletet mutat a Hold felszínéből, gyönyörűen azonosíthatók a tengerek, nagyobb kráterek, kiválóan látszik az árnyék vonulása a felszínen.
A holdfogyatkozás „menetrendje” nyári időszámítás szerint:
félárnyékos fogyatkozás kezdete 02:11:47
részleges fogyatkozás kezdete 03:07:11
teljes fogyatkozás kezdete 04:11:10
teljes fogyatkozás közepe 04:47:07
teljes fogyatkozás vége 05:23:05
részleges fogyatkozás vége 06:27:03
félárnyékos fogyatkozás vége 07:22:27
holdnyugta (Budapestről) 06:47
napkelte (Budapestről) 06:38
Alábbi ábránkon a holdfogyatkozások geometriája látható. A jelenségre csak teleholdkor kerülhet sor, de mivel a Hold pályasíkja nem esik pont egybe Földünk Nap körüli keringési síkjával, nincs holdfogyatkozás minden teleholdkor. Általában kísérőnk az árnyékkúp „alatt” vagy „felett” halad el. Szeptember 28-án szerencsénk lesz, ekkor a Hold a földárnyékot szinte „telibe találja”.
Bolygónk árnyékkúpjában két nagy tartományt különítünk el. A külső, szürkés része az ún. félárnyék, innen nézve a Föld csak a Nap egy részét takarja ki — a Hold itt alig sötétedik el. Az árnyék belső, az ábrán fekete tartománya pedig a teljes árnyék — ha a Holdról figyelnénk a jelenséget, a Föld itt teljesen kitakarná a napkorongot.
A vörös fény, amely kevésbé szóródik a földi atmoszférában (és napnyugtakor vörösre festi az égboltot), a Föld árnyékkúpjába is behatol. Egy képzeletbeli holdi megfigyelő a holdfogyatkozás alkalmával a Föld korongja körül egy vörös fénygyűrűt lát (azon helyeket, ahol a Nap éppen kel, vagy nyugszik). A vörös fény homályosan világítja meg az elfogyatkozott teleholdat. E gyenge vöröses fény intenzitása a Föld atmoszferikus körülményeitől függ. Általában a teleholdra eső fény tízezred és ötmilliomod része között változik (a telehold fényessége 10-16 magnitúdót esik a fogyatkozás során). Ennek köszönhetően a Holdhoz közeli csillagok is könnyebben észlelhetők, sőt a teljesség időszakában az égbolt olyan sötét lesz, hogy a Tejút is megfigyelhető – természetesen fényszennyezéstől távoli helyről észlelve.
A Hold a földárnyék déli részén halad keresztül, ezért felszíne a teljesség alatt sem lesz egyenletes színű és fényességű. Alsó (déli) része világosabb lesz, mint a földárnyék centrumához közelebb eső felső (északi) rész. A holdkorong nem csak fényességben, de színben is mutat majd eltéréseket.
A jelenség során figyeljük meg a teljes árnyék görbületét is! Már ebből a szabadszemes megfigyelésből is megbecsülhetjük, hogy bolygónk kb. négyszer nagyobb, mint a Hold átmérője – ebből a tényből már az ókori görög csillagászok is levonták azt a következtetést, hogy Földünk gömb alakú.
Az eddigi előrejelzések alapján kevés az esély a hétfő hajnali derült időre. Érdemes figyelemmel kísérni a met.hu előrejelzéseit, továbbá a meteorológiai műholdképeket.
Szeretettel várjuk Olvasóink észlelési beszámolóit, fotóit – amennyiben az időjárás lehetővé teszi a jelenség megfigyelését. Várjuk a nyugati féltekén élő honfitársaink beszámolóit is! Észlelések, képek, beszámolók beküldése itt.
