A hétfő hajnali teljes holdfogyatkozást távcsőre szerelt elektronikus képrögzítő eszközökkel követő amatőrcsillagászok egy meteoroidnak a Hold felszínébe történt becsapódása által keltett felvillanást rögzítettek a már a teljes árnyékba került sötét oldalon.
A Naprendszer égitestjeibe más kisebb égitestek ütköznek, így a légkör által nem védett égitestek felszínét gyakran elérik az óriási sebességgel száguldó kisebb-nagyobb kozmikus törmelékdarabok.
A Hold felénk forduló, de a Nap által meg nem világított oldalán feltűnő, ha néha egy kis törmelékdarab becsapódik, és a másodperc töredékéig tartó fényfelvillanást okoz; a mai, modern teleszkópokkal és elektronikus képrögzítő technikák segítségével ezeket már meg lehet figyelni. Nem is kell túl nagy távcső ehhez, amatőrcsillagászok által elérhető műszerek is elegendőek lehetnek.
Ez történt most a hétfő hajnali teljes holdfogyatkozáskor is, amikor a már bolygónk teljes árnyékkúpjába merülő és elsötétülő Holdon Petr Horálek cseh fizikus és amatőrcsillagász égi kísérőnk elsötétült oldalán egy meteoroid váratlan becsapódásának felvillanását rögzítette. Mivel Közép-Európából a mostani teljes holdfogyatkozást csak részben lehetett követni, ezért célszerű volt a fogyatkozás teljes időtartamának végigkövetésére az Atlanti-óceán térségébe vagy az amerikai kontinens keleti partjaira utazni. Így tett Petr Horálek is, aki a Zöldfoki-szigetekhez tartozó Boa Vista szigetén szerencsés körülmények között, tiszta égbolt mellett figyelte meg a teljes holdfogyatkozást és a váratlan fényfelvillanást a holdkorongon. A meteoroid becsapódásának megfigyeléséhez már kis műszer is elegendőnek bizonyult, és persze nagy szerencse is kellett hozzá, hogy a másodpercnél rövidebb ideig tartó felvillanást pont akkor „kapja el” a felvétel. A megfigyelést egy igen kitűnő optikájú, rég ismert és bevált orosz MTO 1100-as (f/10,5) tükörobjektívvel, Canon EOS 6D digitális fényképezőgéppel, ISO 800 érzékenységgel és 15 másodperces expozíciós idővel készítette. A felvétel közepe 04:41:43 világidőkor volt és a hosszú expozíció azért kellett, mert akkorra a fogyatkozás teljes árnyéka már halvánnyá, sötétté tette a Holdat. A Hold követését egy Vixen GP-2 mechanika, tengelyrendszer tette lehetővé.
Fontos, hogy Petr Horálek felvételén kívül szerencsésen még mintegy egy tucatnyi, ettől független felvétel is megerősíti ennek a holdi becsapódásnak és a vele kapcsolatos fényfelvillanásnak a megtörténtét. Ezek közül a legélesebb felvételt a holland Christian Fröschlin készítette, aki „városi” amatőrcsillagászként egy 15 emeletes ház erkélyén végezte a teljes holdfogyatkozás megfigyelését egy Celestron 8 (C8), vagyis egy kb. 20 cm-es Schmidt-Cassegrain (SCT) távcsővel.
Javában „városi csillagászat” az, ahogyan a 15. emeleti teraszról Christian Fröschlin a mostani teljes holdfogyatkozást megfigyelte. A 15. emeletről jó rálátás nyílt a lenyugváshoz készülő, de még fogyatkozó Holdra.
A mostani holdi fényfelvillanással kapcsolatba hozható holdi becsapódás helyét Justin Cowart amerikai geológus és amatőrcsillagász határozta meg. A becsapódás a mintegy 11 km átmérőjű Lagrange H kráter közelében történt. A becsapódás becsült közelítő holdrajzi koordinátái: déli szélesség 29,47 fok, nyugati hosszúság 67,7 fok, ennek a helynek mintegy 4 km-es környezetében képződhetett egy új, kis becsapódási kráter. A NASA Hold körül keringő LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) szondája későbbi részletes felvételein talán azonosítani lehet majd a friss holdkrátert, amelyet a mostani becsapódás hozott létre.
Gratulálunk a hétfő hajnali teljes holdfogyatkozás megfigyelése közben történt holdi becsapódás felfedezéséhez és a becsapódás helyének azonosításához! Az alábbi képen Christian Fröschlin, Petr Horálek és Justin Cowart látható.
Egyébként a Holdat bármikor eltalálhatják meteoroidok, amelyek által keltett fényfelvillanásokat a NASA észlelőhelyei és néhány, erre a célra szakosodott európai obszervatórium is megfigyelnek. Az ilyen felvillanások gyakoriságát mutatja, hogy már 2-3 órás megfigyelés után bekövetkezhet egy becsapódás a Holdon. A becsapódó kis testek, meteoroidok a teniszlabdától a nagyobb kőtömbök (néhány deciméteres-méteres) méretéig terjednek, mozgási energiájuk pedig néhány tonna TNT robbanással egyenértékű. (1 tonna TNT 4,184 × 10^9 joule, vagyis 4,184 gigajoule energiával egyenértékű.)
Magyarországon a „Kozmikus hatások és kockázatok” c. GINOP-projekt keretében kutatják majd a holdi becsapódásokat az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont együttműködésében. A tervek szerint egy 0,8 m-es robotteleszkóppal és speciális kamerával fogják észlelni a Hold felénk forduló, de még éppen meg nem világított részén feltűnő rövid felvillanásokat. A műszerek 2019 tavaszán kerülnek felállításra, így az első hazai eredmények is rövidesen várhatóak.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
- A meteor hit the ‘blood moon’ during the lunar eclipse: Get the facts (National Geographic, 2019.01.22.)
- A meteoroid hits eclipsed Moon (Petr Horálek fizikus, amatőrcsillagásaz, Csehország, 2019.01.21.)
- Christian Fröschlin (Holland amatőrcsillagász, mobile.twitter.com)
- Christian Fröschlin holdi meteoroid becsapódás felvillanás (mobile.twitter.com)
- Christian Fröschlin (honlap)
- Justin Cowart (amerikai geológus, amatőrcsillagáasz, 2019.01.21., mobile.twitter.com)
- Will Gater (2018.01.21. 14:34, modile.twitter.com)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- NASA Science News (2013.05.16.)
- New High-End Search for Lunar Impacts (Sky and Telescope online,m 2017.10.19.)
- Holdfogyatkozás a Hármashatár-hegyen (MCSE, 2019.01.23.)
- Hajnali holdfogyatkozás (MCSE, 2019.01.23.)
- Égi kalendárium: 2019. január (MCSE? 2019.01.01.)
- Felvillanások a Holdon (MCSE, 2018.12.27.)
- Két meteor becsapódásának megfigyelése a Holdon egy napon belül (MCSE, 2018.08.26.)