Ébredj, Rosetta!

867

Küszöbön áll a Rosetta űrszonda “felébresztése”, a műszerek bekapcsolása a több mint két és fél éves hibernált állapot után. Kérdés: sikerül-e?

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondáját a földi irányítók az útitervnek megfelelően már két és fél éve, 2011. június 8-án hibernált állapotba hozták, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak műszerei és fedélzeti berendezései a fő célpont, a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökössel való találkozásáig.

A hibernálás azt jelenti, hogy a szonda működéséhez nem feltétlenül szükséges műszereket és berendezéseket kikapcsolták, és csak a fedélzeti számítógép és több fűtőberendezés maradt bekapcsolva, hogy ezek – a számítógépes ellenőrzés mellett – folyamatosan megfelelő hőmérsékleten tartsák a hidegre érzékenyebb műszereket, berendezéseket. A Rosetta energiaellátását ugyanis napelemek biztosítják és nincs fedélzeti radioizotópos generátora, ami távol a Naptól is biztosíthatná az energiaellátást, mint ahogy az más, nagy hatótávolságú űreszközöknél szokás (pl. Pioneer, Voyager, Cassini, New Horizons szondák).

A hibernálás megkezdésére vonatkozó földi utasítást az ausztráliai Perth mellett lévő 70 méter átmérőjű rádióantennával küldték fel a Rosettának csaknem 31 hónappal ezelőtt, 2011. június 8-án. A hibernálás idejére a szondát felpörgették, hogy a napelemtáblákra merőleges forgástengely körüli gyors forgással stabilizálják térbeli helyzetét.

Az ESA Rosetta űrszondája a szétnyitott napelemtáblákkal és a nagy hatótávolságú rádióösszeköttetést biztosító antennájával. (ESA)
Az ESA Rosetta űrszondája a szétnyitott napelemtáblákkal és a nagy hatótávolságú rádióösszeköttetést biztosító antennájával. (ESA)

2013. október elején, mintegy 100 nappal a tervezett ébresztés előtt földi utasításra a Rosetta fedélzeti órájának megadták az ébresztés pontos időpontját, ami földi világidőben 2014. január 20. 10:00. Ekkor a Rosetta mintegy 673 millió kilométer távolságra lesz a Naptól, azaz közel 4,5 CSE-re, a kisbolygók főövének külső határa és a Jupiter pályája között. Egyébként a szonda naptávolban még a Jupiter pályájánál is távolabb kerül központi csillagunktól.

“Ébresztéskor” a megadott időpontban a fedélzeti óra jelére a számítógép egy előre megadott programot hajt végre. Először felfűtődnek és reaktiválódnak a szonda teste térbeli helyzetét ellenőrző érzékelők (pl. csillag- és Nap-szenzorok), illetve a szonda térbeli irányát és stabilitását biztosító segédhajtóművek. Utóbbiak feladata a gyors tengely körüli forgás lelassítása. Ezek után a szonda teste lassan úgy fordul el, hogy a napelemtáblák a Nap felé fordulva egy jó ideig energiával töltik fel a fedélzeti berendezéseket, majd a nagy teljesítményű rádióantenna Föld felé irányítását pontosítják, a szonda pedig készenléti jelet ad az ébresztés befejeztéről. Amennyiben minden rendben lesz, akkor április-májusra már a szükséges 650 watt teljesítmény rendelkezésre fog állni az üstökössel való találkozási manőverek előtt.

Emlékeztetőül: a Rosetta űrszonda 2004. március 2-án indult útjára a francia-guayanai Kourou űrközpontból. Egy év múlva, 2005. március 4-én földközelben haladt el, amely “hintamanőverrel” járt együtt és így eljutott a Mars közelébe 2007. február 25-én, ahol újabb hintamanőver következett. Ismét a Föld közelében haladt el 2007. november 13-án, és ez a hintamanőver juttatta ki a szondát a fő kisbolygóövezet belső részébe, ahol sikeres randevút hajtott végre 2008. szeptember 5-én a 2867 Steins kisbolygóval. A Földdel újra találkozva a 2009. november 13-i hintamanőverrel a kisbolygók főövének távolabbi részébe lendült és 2010. július 10-én a 21 Lutetia kisbolygót közelítette meg. Ezt követően fedélzeti berendezéseinek, műszereinek ellenőrzése után a Rosettát előkészítették a hibernálásra, amely 2011. június 8-án vette kezdetét.

Az ESA ESTRACK nagy hatótávolságú követőállomás hálózatának legújabb eleme a 35 méteres átmérőjű antenna New Norcia rádióteleszkóp Ausztráliában. (ESA ESTRACK)
Az ESA ESTRACK nagy hatótávolságú követőállomás hálózatának legújabb eleme a 35 méteres átmérőjű antenna New Norcia rádióteleszkóp Ausztráliában. (ESA ESTRACK)

Tekintsük át dióhéjban, hogy milyen események várhatók a Rosetta sikeres felébredését követő csaknem két évben. A menetrend a tervek szerint a következő:

– 2014. január 20. 10:00 UT: ébresztő

– 2014. január 20. 16:45 UT: kiderül, hogy mennyire volt sikeres az aktiválás

– 2014. május 21.: kritikus fő-manőver üstökösrandevúra

– 2014. július: megközelítési manőverek, megérkezés az üstökösmaghoz

– 2014. augusztus: pályára állás az üstökösmag körül, térképezés

– 2014. augusztus 7.: az üstökösmag 100 km-re történő megközelítése

– 2014. szeptember 11.: az üstökösmag 10 km-re történő megközelítése

– 2014. október: a leszállóhely kijelölése

– 2014. november 11.: leszállás az üstökösmagra

– 2014. december: üstökös kísérése – keringés a mag körül, felszíni vizsgálatok

– 2015. augusztus 12.: az üstökös napközelben 1,24 CsE-re a Naptól

– 2015. december: a Rosetta űrszonda programjának hivatalosan tervbe vett vége.

A Rosetta űrszonda pályája (fehér szaggatott vonal) a megvalósult, illetve tervezett események bejelölésével (számok). A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös pályáját folytonos piros vonal mutatja (www.enterprisemission.com).
A Rosetta űrszonda pályája (fehér szaggatott vonal) a megvalósult, illetve tervezett események bejelölésével (számok). A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös pályáját folytonos piros vonal mutatja (www.enterprisemission.com).

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás