Hétfőn feléled a Rosetta űrszonda: előadások a Magyar Természettudományi Múzeumban

546

A Magyar Természettudományi Múzeumban előadónapot tartanak a Rosetta űrszonda felélesztésének kapcsán, ahol a szonda magyar műszerei is bemutatkoznak.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé haladó európai Rosetta űrszonda: felélesztik a berendezést. A szondát 2011-ben kikapcsolták, mert olyan messze került a Naptól, hogy annak energiája nem lett volna elegendő működésének biztosításához. A menetrendnek megfelelően a Rosetta 2014. január 20-án, több mint két éves „alvás” után fog felébredni. A Rosetta-programban résztvevő hazai kutatók ebből az alkalomból a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen előadássorozatot és kiállítást szerveznek.

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) 2004. március 2-án indította útnak a Rosetta űrszondát, melynek célja, hogy közelről vizsgálja a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Ez lehet az első olyan űreszköz, amely egy üstökös felszínén helyszíni méréseket végez és fényképeket készít. A szonda egy keringő- és egy leszállóegységből áll, a tervek szerint utóbbi 2014 novemberében ereszkedik le az üstökös felszínére, és ott egy éven keresztül vizsgálatokat végez.

A Rosetta űrszonda aktiválása (előadássorozat és kiállítás)

2014. január 20. Magyar Természettudományi Múzeum, Semsey Andor előadóterem (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.)

Program:

15:00 – 15:20 Megnyitó (Dr. Both Előd, Magyar Űrkutatási Iroda)

15:20 – 15:40 A Rosetta űrszonda üstököse: kulcs a Naprendszer születéséhez (Dr. Kereszturi Ákos, Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)

15:40 – 16:00 Az üstököst kutató Rosetta misszió (Dr. Szegő Károly, Wigner Fizikai Kutatóközpont)

16:00 – 16:20 Kísérletek a Rosetta leszállóegységén (Dr. Apáthy István, Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont)

16:20 – 16:40 A Rosetta leszállóegységének autonóm vezérlése (Dr. Szalai Sándor, SGF Technológia Fejlesztő Kft.)

16:40 – 17:00 A leszállóegység tápellátó rendszere (Dr. Szabó József, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

A rendezvény ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött. A részvételi szándékot a rosetta_reg@mail.kfki.hu email címen kell jelezni.

Fantáziarajz az üstökösmagon landolt Philae leszállóegységről.
Fantáziarajz az üstökösmagon landolt Philae leszállóegységről.

Magyar közreműködők a Rosetta űrszonda fejlesztésében

A magyar kutatók aktívan részt vettek mind a keringő űrszonda, mind a leszállóegység bizonyos részeinek fejlesztésében. A leszállóegység végzi a legérdekesebb feladatot, hiszen a Naprendszer ősanyagát több műszerével is közvetlenül fogja vizsgálni. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették a leszállóegység hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét, amely szoftverének finomítása a mai napig is folyik, az egyre pontosodó ismeretek alapján. Ez a számítógép vezérli majd a leszállás folyamatát, a mérések szekvenciáit, megkeresi a rádiókapcsolatot a keringőegységgel, amely továbbítja a Földre a mérési adatokat. További jelentős feladata a számítógépnek a leszállóegység energia és hőmérsékleti egyensúlyának biztosítása a jelentősen változó környezeti körülmények közt. Az SGF Kft. fejlesztette ki a leszállóegység szoftveres szimulátorát, amely fontos eszköze a missziót irányító operátorok betanulásának, az esetleges váratlan, hibás állapotok kipróbálásának, amelyeket a földi referencia modellen annak tönkretétele nélkül nem lehet megvalósítani. A magyar fejlesztők aktív résztvevői voltak a leszállóegység tesztelési és verifikálási munkáinak, valamint részt vettek a kísérletek mérési stratégiájának kidolgozásában.

A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportja jelentős részt vállalt a leszállóegység tápellátó rendszerének fejlesztésében és megépítésében. A tápellátó rendszernek folyamatosan és megbízható módon kell működnie a világűr zord környezetében: el kell viselnie a vákuumot, a magas sugárzási szintet, a rendkívül alacsony és később a rendkívül magas hőmérsékleteket, valamint a küldetés során felmerülő mechanikai terheléseket is. Ennek érdekében a rendszert úgy alakították ki, hogy ha bármely részében meghibásodás következne be, akkor is képes legyen ellátni valamennyi funkcióját.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részt vett a keringő egység öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszerének létrehozásában. A fedélzeti elektronikához az érzékelők számára szükséges tápfeszültségeket szétosztó egységeket és a teljes plazma mérőrendszer tesztelését támogató földi ellenőrző berendezést fejlesztettek.

A leszállóegységen két olyan műszercsomag is helyet kapott, amelyek egy-egy mérőműszerének készítésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) is tevékenyen részt vett. Az egyik az SPM (Simple Plasma Monitor) plazmadetektor, a ROMAP műszercsomag része, feladata a napszél főbb paramétereinek (sűrűség, sebesség, hőmérséklet, áramlási irány) mérése. Az SPM nagyfeszültségű tápegységének a megtervezése és kivitelezése az MTA EK intézetében történt. A másik mérőeszköz a DIM (Dust Impact Monitor) pordetektor, amely a SESAME műszercsomag tagja. Akusztikus érzékelői segítségével a felszabaduló gázok által az üstökösből időlegesen kilökött, de arra visszahulló szilárd részecskék paraméterei mérhetők. Az eredmények alapján pontosíthatók azok a modellek, melyek leírják az üstökös felszínének közelében a por és nagyobb részecskék sebesség- és méreteloszlását. Az MTA EK kutatói fejlesztették ki és készítették el a DIM érzékelő, adatgyűjtő és földi kiszolgáló egységét, és ők írták a berendezés szoftverét is. Emellett részt vettek az érzékelők kalibrálásában és tesztelésében, mindkét berendezés rendszeres fedélzeti ellenőrzésében, a leszállás utáni tudományos mérési program és az adatkiértékelés előkészítésében.

További információk:

Dr. Pázmándi Tamás

E-mail: pazmandi.tamas@energia.mta.hu

Tel.: +36 30 238 1367

Hozzászólás

hozzászólás