Lassan magunkhoz térünk a csalódásból, amit az ISON-üstökös pusztulása okozott, így a jó időnek köszönhetően egyre több figyelem fordul a kárpótlásként szabad szemmel is látható Lovejoy-üstökös felé.
Az eddig napvilágot látott elemzésekben csak annyi ellentmondás van, hogy a napközelség előtti, vagy utáni órákra teszik az ISON-üstökös magjának teljes felbomlását, de a végzetes esemény megtörténtében ma már senki sem kételkedik. A porból álló maradvány fényességének pár órás növekedése csak a látószög változásának és a képeket készítő berendezés speciális tulajdonságának volt köszönhető. A maradványban magában már nincs friss anyagot kibocsátó forrás, mozgás közben folyamatosan tágul és ritkul, a mögötte látszó csillagok fénye is akadálytalanul hatolt át rajta. A mai korszerű képrögzítési technikákkal elképzelhető, hogy a következő napokban sikerül lefotózni a maradványt a Földről is, de azt a látványt, amit az üstököstől reméltünk, megközelíteni sem fogja.
Az ISON-üstökös megjelenésének változásai november 27-e és 30-a között a SOHO napkutató szonda felvételein. A napközelség után egy rövid időre még kifényesedett a maradvány, de aztán gyorsan halványodva hagyta el felfelé a koronagráf látómezejét.
Az élet azonban megy tovább, számos érdekes üstökös látható most is egünkön, melyek közül messze kiemelkedik a kellően sötét égen szabad szemmel is megpillantható C/2013 R1 (Lovejoy)-üstökös, amelyet mintegy kárpótlásként kaptunk az ISON helyett. Az idén szeptemberben felfedezett, és gyorsan fényesedő vándor este és hajnalban is megfigyelhető, de utóbbi láthatósága sokkal kedvezőbb. A Corona Borealis csillagképektől északra haladó üstökös egész hónapban megfigyelhető lesz, napközelségét csak december 22-én éri el, bár bolygónktól már távolodik. Szabad szemes megpillantásához fényszennyezéstől mentes ég kell, ám egy kis látcsővel szinte bárhonnan látható, fényessége 4-5 magnitúdó között van. Megtalálását az alábbi, magyar felvételekből készült válogatás végén található keresőtérképpel próbáljuk megkönnyíteni.
Zsámba István remekbe szabott felvétele november 28-án hajnalban készült a Lovejoy-stökösről egy 20 cm-es tükrös távcsővel, Canon EOS 400D géppel, 35×1 perc expozícióval, ISO 1600-on.
Berkó Ernő december 2-án hajnalban fotózta le a Lovejoy-üstököst egy 200 mm-es teleobjektívvel (Canon 350D, ISO 1600), 33x2perc expozíciós idővel. A csodás fotón az üstökös csóvája 6,3 fok után fut le a képről, tényleges hossza meghaladja a 12 millió km-t.
Landy-Gyebnár Mónika december 2-án este készített ezt a hangulatos felvételt a márkói kálvária dombról.
Keresőtérképünk az üstökös december 4-e utáni égi útját és hajnali áthatóságát mutatja.
