Lovas Miklós eredményekben gazdag pályafutása során öt üstököst fedezett fel az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkés-tetőn fölállított 60/90/180 cm-es Schmidt-teleszkópjával. Ezek közül három keringési periódusa millió években mérhető, kettő azonban rendszeresen visszajár. Az 1980-ban felfedezett 93P/Lovas 1-et már első, 1989-es visszatérésekor megtalálták, és azóta nem is tévesztik szem elől. A 9 éves keringési idejű kométa napközelsége idején nagyobb távcsövekkel vizuálisan is megfigyelhető. Az 1986-ban felfedezett utolsó Lovas-üstökös azonban sokkal nehezebb célpont.
A Lovas 2-üstökös apró foltja a felfedező fotólemezen 1986-ban
Amikor az 1986. november 28-án készült lemezen megtalálták, egy viszonylag fényes, 14 magnitúdós, rövid csóvát is mutató üstökös volt. Ezt követően azonban gyorsan halványodott, 1987 januárjában már csak 17 magnitúdós, márciusban pedig alig 20 magnitúdós volt. A 6,8 éves keringési idejű, közben kisebb pályaváltozásokon átesett üstököst két következő napközelsége alkalmával nem sikerült megtalálni, és sokáig úgy tűnt, hogy a 2006-os visszatérés is észrevétlen marad. A legtöbb szakember már lemondott az égitestről, mondván, az 1986-os kitörés után teljesen szétporladt. Szerencsére nem így történt.
Az MTA KTM CSKI Piszkés-tetői Schmidt-távcsöve (Rácz Miklós felvételei)
Richard A. Kowalski, a Catalina Sky Survey operátora a program által használt 68 cm-es Schmidt-távcső egyik 2007. január 9-ei felvételén egy ismeretlen, 17 magnitúdós üstökösre akadt. Az esti égen, a Naptól csak 54 fokra látszó, 1 ívperc átmérőjű foltról a pályaszámítás tudományának nagy öregje, Lovas Miklós személyes jóbarátja, Brian Marsden derítette ki, hogy az elveszettnek hitt P/1986 W1 (Lovas)-üstökös. Az égitest 18,6 nappal később érte el napközelpontját, mint azt korábban számították, ezért nem sikerült a korábbi hónapok célzott kutatásainak meglelnie. További érdekes feltevés, hogy a napközelségén 2006. december 12-én áthaladó kométa most is csak a perihélium után fényesedett ki (1986-ban is majd’ két hónappal napközelsége után fedezték fel), hiszen már 2006 novemberétől kedvező helyzetben volt, mégsem találták meg a nagy égterületet átkutató programok. Az immáron kellően pontos számítások szerint az 1986-ban még 6,78 éves keringési idő, és 1,459 Cs.E. perihélium-távolság mostanra rendre 6,62 évre és 1,395 Cs.E.-re csökkent. A jelenleg P/2007 A1 jelöléssel futó kométa így már nem tartozik az elveszett üstökösök közé, végleges neve minden bizonnyal 184P/Lovas 2 lesz.
Könyvajánló
