Üstökösök a Nap közelében

502

Mivel egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az ISON először a SOHO napkutató szonda felvételein lesz igazán látványos, érdemes kicsit felidézni a korábbi évek szépségeit.

A NASA és az ESA közös missziójaként 1995-ben felbocsátott Solar and Heliospheric Observatory (SOHO) csillagunk működésének jobb megismerése céljából épült. Az üstökösök vizsgálata csak egy mellékterméke az egyébként is rendkívül sikeres programnak, ám a Nap környezetét a látható tartományban vizsgáló koronagráfok számos nem várt ismerettel gyarapították e tudományágat. Az utólagos képfeldolgozásnak köszönhetően úgy 8-9 magnitúdóig vizsgálhatók az égitestek csillagunk közelében, a C2-es koronagráf 2,5 és 6 napsugár között, a C3-as 4 és 32 napsugár között teszi lehetővé az üstökösök megfigyelését. A képeken már kétezernél is több apró, a Földről észlelhetetlen kométát fedeztek fel, de az igazi látványosságok azonban a bolygónkról megtalált, és a Nap közelébe érő fényes üstökösök voltak. Alábbi összeállításunk az elmúlt közel 18 év legszebb vándoraiból készült.

20131106-ison-2002x5-20030127

A C/2002 X5 (Kudo-Fujikawa)-üstökös észak felől közelítette meg csillagunkat. 

Elsőként egy halványabb égitest, a C/2002 X5 (Kudo-Fujikawa)-üstökös elvonulását figyelhettük meg a Nap közelében 2003 januárjában. Az égitestet két japán üstökösvadász fedezte fel egymástól függetlenül december közepén. A kisméretű üstökös végül csak távcsövekkel volt látható, de 2003. január 29-ei, 0,190 CsE-s napközelsége környékén kedves kis csóvás égi vándorként látszott a C3-as koronagráf képein.

20131106-ison-2002v1-20030218

C/2002 V1 (NEAT)

Négy nappal ezelőtt, az ISON testvéreiről szóló hírünkben már részletesen foglalkoztunk a C/2002 V1 (NEAT)-üstökössel, így most csak egy képpel emlékezünk meg a negatív tartományba fényesedő üstökösről.

20131106-ison-2004f4-20040415-18

Egy kompozit ábra a C/2004 F4 (Bradfield)-üstökös Nap melletti elhaladásáról. A fejből kiinduló vízszintes vonalak csak a detektorban keletkező túlcsordulások. 

A C/2004 F4 (Bradfield) egy hirtelen feltűnt fényes üstökös volt, az ausztrál William Bradfield tizennyolcadik felfedezése. Március 23-án akadt rá, ám mire április közepére sikerült biztonsággal megerősíteni, már el is érte 0,168 CsE-s napközelpontját, és szép porcsóvát növesztve több nap alatt vonult át a SOHO látómezején. A felvételeken kiválóan látható, hogy a porcsóvák bizonyos esetekben mennyire megszeghetik azt az alapvetést, hogy az üstökösök csóvája mindig a Nappal ellentétes irányba mutat.

20131106-ison-2006p1-20070114

C/2006 P1 (McNaught)

Az utóbbi évtizedek, de talán minden idők egyik leglátványosabb üstököse volt a C/2006 P1 (McNaught), amely 2007 januári napközelsége idején (q=0,171 CsE) szabad szemmel is látható volt a nappali égen. A SOHO számára a −5,5 magnitúdós égitest túl fényes is volt, még csökkentett expozíciós idővel is vízszintes kifolyások keletkeztek a szonda CCD-kamerájában. Később csodálatos csóvával örvendeztette meg a déli félteke lakóit.

20131106-ison-2011w3-20111215b

A C/2011 W3 (Lovejoy)-üstökös a C3-as és a C2-es koronagráf egy-egy felvételén. 

A legutóbbi fényes napközeli üstökös egy igazi napsúroló volt, a C/2011 W3 (Lovejoy)-üstökös 2011. december 16-án 0,0056 CsE-re húzott el a Nap mellett. A kis távolságnak köszönhetően ez az egyetlen fényes vándor, amely a C2 koronagráf szűkebb látómezejére is ráfutott. A következő remélhetőleg az ISON lesz november 28-án.

Hozzászólás

hozzászólás