A sürgősen végrehajtandó intézkedések közé tartozik a NASA-nál és a Nemzeti Tudományos Alapnál (NSF) jelenleg folyó programok minél gyorsabb befejezése, hogy az évtized második felében új, lehetőleg alacsony költségvetésű, ugyanakkor magas prioritású tudományos célok megvalósítására alkalmas projekteket lehessen elindítani. A tervezet fontos lépésként említi azt a több ügynökség együttműködését igénylő munkát, melynek során egyre javuló eredményeket kell felmutatni az űridőjárás előrejelezhetőségében, valamint annak a társadalomra gyakorolt hatásainak megismerésében.
A tervezetben említett négy fő tudományos célkitűzés:
- a napaktivitás eredetének tisztázása, az űridőjárásban bekövetkező változások egyre pontosabb előrejelzése;
- a földi magnetoszféra, ionoszféra és atmoszféra dinamikájának, illetve ezek egymással, valamint a Napból és a Földről eredő hatásokkal való kapcsolatuk vizsgálata;
- a Nap és a Naprendszer többi égitestje, valamint a Nap és a csillagközi anyag közötti kölcsönhatások minél alaposabb megismerése;
- a helioszférában (azaz a napszél által kitöltött tartományban) zajló, ismert és még ismeretlen fizikai folyamatok feltárása és megértése.
A Nap működése, Nap-Föld kölcsönhatások, az űridőjárás hatásai- a következő tíz év kiemelt fontosságú kérdései az űrfizikában (stereo.gsfc.nasa.gov)
A tervezet szerzői különösen szükségesnek látják, hogy a NASA felgyorsítsa és kibővítse a Heliophysics Explorers programot. Ennek keretében az utóbbi másfél évtizedben több kisebb, a Napot és a Nap-Föld kölcsönhatásokat vizsgáló szondát küldtek a világűrbe; az utolsó indításra azonban több mint négy éve került sor (a következő, IRIS nevű szondát ez év végén tervezik felbocsátani). A jelenlegi büdzsét (2012-es értéken számolva) évi mintegy 70 millió dollárral kellene kiegészíteni ahhoz, hogy 2-3 évente elindulhasson egy közepes méretű misszió, néhány kisebb szondával kiegészítve. A tervezetben vázolt tíz éves időszak második felében közepes és nagy költségvetésű programok indítására tesznek javaslatot. Ezek keretében többek között a Naprendszer távolabbi régióiban zajló űridőjárási folyamatokat, vagy a Föld alsó légköri rétegeinek a világűrből érkező hatásokra történő reakcióit is alaposabban megismerhetnénk. Emellett olyan fontos kérdésekre is választ kaphatnánk, hogy hogyan alakul ki és szállítódik a plazma a Föld ionoszférájában és magnetoszférájában, vagy hogy hogyan reagál a Föld globálisan a Napból érkező mágneses viharokra.
Forrás: Science Daily, 2012.08.15.
