Gömbszimmetrikusak-e a gammavillanások?

491

A kérdés jogos. Ma legtöbb GRB-modellező úgy tekint a jelenségre, hogy szinte biztosan nem gömbszimmetrikus a sugárzás, hanem relativisztikus sebességű gázkilövellések, azaz jetek felénk irányuló felfénylését látjuk. Közel egy évtizede tudjuk, hogy a GRB-k legalább két különböző csoportra oszthatók, a max. 2-3 másodperces rövid és néhány másodperctól hosszabb, akár több perc hosszú gammavillanásokra. Előbbiek legnépszerűbb fizikai modellje összeolvadó kompakt kettőscsillagokkal (neutroncsillag-neutroncsillag, neutroncsillag-fekete lyuk, neutroncsillag-fehér törpe) számol, utóbbiak pedig igen nagytömegű csillagok összeomlását jelző Ic szupernóvák robbanásával. Mindkét jelenségnél várható a jetek kialakulása, amivel jelentősen visszavehető az egy-egy GRB során kibocsátott összenergia becsült értéke.

Robbanó csillagoknál a sugárzás forrásának geometriájára a fény polarizáltságából lehet következtetni. GRB-k esetében néhány esetben már sikerült kimutatni magának a gammasugárzásnak, ill. pár esetben a röntgen- és optikai utófényléseknek a polarizációját, ami igazolta, hogy a fotonokat aszimmetrikusan eloszló relativisztikus elektronok sugározták ki. Az ezzel kapcsolatos elméletekben rendezett mágneses terek, ill. fókuszált anyagnyalábok, jetek generálják a polarizált sugárzást, így elmondható, hogy a mérések igazolják a gammavillanások nem gömbszimmetrikusságát. Ennek megfelelően a látszó fényességből és a vöröseltolódáson keresztül ismert távolságból egyáltalán nem lehet könnyen kiszámítani a robbanás teljes energiáját (mint azt sokan tették a gömbszimmetria feltételezésével élve az 1990-es évek végéig).

Hozzászólás

hozzászólás