A Rosetta jelenti: már a Föld-Hold távolság felére megközelítette az üstökösét

1892

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája már a Föld-Hold közötti távolság felére közelítette meg a célpontként kijelölt üstökösét. Új fejlemény az is, hogy az utóbbi hetekben az üstökös gáz- és porkibocsátási aktivitása a kezdeti „beindulás” után jelentősen lecsökkent.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája június 19-én már a Föld-Hold középtávolság felére, vagyis mintegy kétszázezer kilométernél is közelebbre került a fő célpontként kijelölt 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstököstől (67P/C-G röviden). Két nappal korábban az OSIRIS képfelvevő rendszerének kislátószögű (NAC) kamerájának egy képeleménél már nagyobbbnak látszott az üstökös magja, vagyis a műszer először „látta” kiterjedt objektumként az égitestet.

Mint tudjuk, a Hubble-űrtávcsővel 2003-ban, illetve a Spitzer infravörös űrteleszkóppal 2004-ben végzett megfigyelések alapján a 67P/C-G üstökös magja mintegy 4 kilométer átmérőjű kis égitest (e sorok írója részese volt ezeknek a megfigyeléseknek, amelyek alapján meghatározta a mag méretét; a szerző jelenleg is részt vesz a Rosetta-programban, azon belül is az OSIRIS kameráival kapott felvételek feldolgozásában). Immáron ez a parányi test felbontva kezd látszani a Rosetta nagyfelbontású kamerájával, vagyis már nem pontszerű, mint a csillagok.

20140619_rosetta_kozeledik_az_ustokosho1_1
Kitörésben a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös (a Rosetta OSIRIS képfelvevő rendszerének kislátószögű kamerájával készült kép 2014. április 30-án). A kómás-csóvás üstökös a kép közepén látszik, míg a kép bal felső sarka felé a Messier 107 (M107) gömbhalmaz teszi látványosabbá a kompozíciót. (ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA).

Az üstökösmag fényét most közvetlenül képes a szonda megfigyelni, mert jelentősen alábbhagyott az üstökös gáz- és porkibocsátása az április végi – május eleji váratlan aktivitás „beindulása” óta, és így a mag leginkább egy fényesebb kisbolygóként érzékelhető. Előreláthatólag az üstökösmag alakja, felszíne jól megfigyelhetővé július első felében kezd válni, majd augusztus 6-8-a között veszi kezdetét az űrszonda üstökössel való együtt repülése.

20140619_rosetta_kozeledik_az_ustokoshoz_2
A 67P/Churyumov-Gerasimenko a Rosetta OSIRIS képfelvevő rendszerének kislátószögű kamerája által felvett képen,  2014. június 4-én. A csillagszerű üstökös a piros körön belül látszik. A felvétel idején a szonda már csak mintegy 407 ezer kilométerre volt az üstököstől. (ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA).

Május végétől június közepéig három nagyobb pályamódosítás történt, amelyek következtében a szonda és az üstökös egymáshoz viszonyított sebessége mintegy száz méter másodpercenkénti sebességre csökkent, így várhatóan sikeres lesz az augusztus elejére tervezett randevú. Addig még hat betervezett kisebb pályamódosításra kerül majd sor, utána pedig kíváncsian várjuk az első részletes felvételeket az üstökös magjáról!

Forrás: A Rosetta üstököse (ESA, 2014. június 19.)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás